Szaddam Husszein ebben a kocsiban parádézott

Mi köti össze a pápát, John Lennont, Hugh Hefnert, Elvis Presleyt, Nicolae Ceausescut, Fidel Castrót, Titót, Leonyid Brezsnyevet és Szaddam Husszeint? Mindannyian birtokoltak egy Mercedes Benz 600-ast, korának nonplusultráját, „a” luxusautót. A politikusok (nem mind a legbékésebbek) azért szerették, mert  a vászontetős verzióban felállva integethettek a (leginkább alattvalóknak tekintett) népnek a parádék alkalmából – ez a diktátorok kedvenc változata, a Landaulet. 

Nemrég a stockholmi Petersen Autómúzeum megszerezte Szaddam Husszein példányát. A luxusautó kalandos, és vélhetőleg nem minden mozzanatában legális módon került Irakból Jordániába, ahol átmeneti tulajdonosa értesítette a múzeumvezetőt, hogy „van számodra valamim, ami biztos nem hagy hidegen”. A múzeum aztán – immár teljesen legálisan – megvásárolta a járművet, amely most felújítására vár. De hogy valaha is kiállítási tárgy lesz-e belőle, igen kérdéses. 

Mercedes Benz 600 Landauletből 59 készült a történelem folyamán, és ebből 15-20 volt „hosszútetős”, azaz olyan, amelynek a vászontetője egészen az első ülésekig ért. Egy ennyire nyitott modellhez bizalom és merészség kell – nem csoda, hogy Szaddam autójának teteje csak a hátsó ülések felett volt nyitható, onnan kukucskált ki a vezér szeretett népére. Hátul szélesebb küszöbök és kapaszkodók találhatóak, ezen álltak az őrök, akik aztán be is pattanhattak a utastérbe, amikor látványuk már nem volt kívánatos. Különlegesség, hogy Szaddam nem a hatajtós limuzinból, hanem négyajtós Pullmann változatból rendelt magának.

Ezek az autók nagyon nehezek voltak, 2,5 tonnát is nyomtak, így hajtásukra nem volt elegendő az akkori legerősebb Mercedes-motor, ki kellett fejleszteni a V8-as, 6,4 literes M100-asat, ami 250 lóerőt , illetve 586 Nm nyomatékot produkált. A Pullmann 200 km/órás csúcssebességre volt képes, és 12 mp alatt volt százon. 63 500 márkát kértek érte, ami kb. 43 ezer akkori dollárnak fele meg – és akkoriban az USA-ban 3-4000 dollárt kóstált egy átlagos autó. Azaz brutál drága volt – és ehhez még nem is számoltuk hozzá az átlagos 24 literes fogyasztást, ami gyorsan leszívta a 112 literes tankot. De ez a kocsi nem földi halandóknak készült.

A kocsi, bár elég viharvert és homokkal van tele, 35 év alatt összesen 5200 km-t tett meg – ez, ha csak parádékon jött össze, elég soknak mondható. (Szaddamnak kb. 80 darabos autóparkja volt, köztük olyan, arab diktátorhoz kevésbé illő modellek, mint a szesztilalom idejéből származó amerikai Packard, Cadillac Fleetwood a 70-es évekből, Rolls Royce Silver Shadow, egy londoni taxi – az autók egy részét ellopták, másik részét az amerikai katonák semmisítették meg parancsra…

Ám Szaddam sehol sem volt fiához, Udajhoz képest, akinek 1300 járműből álló flottája volt, melyet országszerte szétszórva hét bázisra elosztva tárolt. Volt köztük McLaren F1, Bugattik, Bentleyk, öt Excalibur… Amikor Udaj kegyvesztett lett apjánál, büntetésből 50 autóját semmisítették meg. Aztán az amerikaiak őt semmisítették meg, ronggyá lőtt holttestét a művelt, kulturált, kegyelettisztelő nyugati értékeknek megfelelően közszemlére tették ki, hogy mindenki értsen a szóból, de ez már más lapra tartozik.)

A 600-as, bár kicsit kopott, ma is a német precizitás megtestesülése, az ajtók szinte nesztelenül csapódnak be, s az egész konstrukció a hidraulikus rendszerekkel korának időtálló csúcsminősége.

A Petersen múzeum birtokol még egyet a modellből, Jack Nicholson az Eastwicki boszorkányokban vezette, amiben a szerep szerint magát az Ördögöt alakította… A zseni Milos Forman rendező is érezte, a pokoli hatalomhoz milyen kocsi dukál.