Ma már elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett száz éve a főváros. Az 1910-es évek elején Budapest akkori tíz kerületében közel 880 ezer ember élt, ám az egész városban alig több mint kétezer jármű volt fellelhető; a bérkocsik és tömegközlekedési szerelvények többségét pedig még lovakkal hajtották.
Ráadásul Budapest gyorsabban nőtt, mint a közlekedési rendszer, ezért a városvezetés úgy döntött, több motorizált bérkocsira van szükség. 1913 januárjában megbízást adtak a Haltenberger Samu vezetésével működő Marta Magyar Automobil vállalatnak, a kor egyik legnagyobb hazai autógyártójának, hogy 200 benzines gépjárművel kezdje meg a bérautó szolgáltatást Budapesten.
A vállalat nem csak új autókat gyártott, hanem sebtiben egy székházat is épített magának a Kerepesi úton -utóbbi a mai napig az eredeti vállalat jogutódjának, a Főtaxinak a központja.
Szinte egy időben debütált egyébként Haltenberg és az Autótaxi Rt szolgáltatása. Ahogy az Esti Újság aktuális száma írta: „Kisebbszerű forradalom volt tegnap a fővárosban. Három tucat vadonatúj automobil röpködött Budapest utcáin, mint az első fecskék.”
Az időközben konkurensével egyesülő, és nevet változtató Budapesti Autómobil Közlekedési Rt. 1922 novemberében az európai városok közül elsőként alkalmazott úgynevezett kétszemélyes kiskocsikat autótaxizásra. A speciális utazási igényekhez igazodó, Magyarországon fejlesztett karosszéria népszerű volt; 1929 és 1930 között hetente 12-13 új kocsiszekrény került ki a gyárból.
Az autóparkot folyamatosan fejlesztették. A harmincas években a korábbi Marta kocsikat és Magomobilokat 8-hengeres Fordokra cserélték, a negyvenes évek elején új Fiatokat és Renault-kat állítottak forgalomba, a 70-es és 80-as években pedig a kiöregedő Wartburgok és Moszkvicsok után a Zsigulik váltak egyeduralkodóvá a taxizásban.
Haltenberg Samu egyébként nemzetközi hírnevet vívott ki magának a szakmán belül. 1924-ben kidolgozta a futószalagos autómosást, a mai gépi mosók elődjét, egy másik, arculati ötletét pedig világszerte a jó marketing példájaként emlegették: 1925-től világosszürkére fényeztette minden forgalomba helyezett autóját. Innen származik a ?szürketaxi? elnevezés, ami hosszú időre a cégcsoport legismertebb megjelölésévé vált, a későbbi festések során pedig ráragadt a ?kockás taxi? jelző.
Szintén eposzi jelzőként ragaszkodik telefonszámához a vállalat: 1941 óta ugyanazon a számsorozaton érhető el a diszpécser-központ
A Wikipedia gyakorlatilag nem is létező, háromsoros szócikke szerint az 1951-től Fővárosi Autótaxi Vállalat néven futó cég története során taxijaik a Nap-Föld távolság 58-szorosát (azaz 8 676 676 500 600 kilométert) tették meg; a szürke, majd kockás bérkocsik összesen 280 millió utast szállítottak
