Kensington Garden, Hyde Park, Royal Albert Hall – ezek London turisztikai és kulturális szempontból legfelkapottabb területei. Csodálatos viktoriánus épületek sorakoznak az utcák két oldalán, szinte érezni a levegőben az egykori brit birodalom erejét és felsőbbrendűségét, kitüntetés itt élni vagy dolgozni. 

Lejárat a kincset érő mélygarázsba. Háttérben a Royal Albert Hall.
Lejárat a kincset érő mélygarázsba. Háttérben a Royal Albert Hall.

Lejárat a kincset érő mélygarázsba. Háttérben a Royal Albert Hall.

Lejárat a kincset érő mélygarázsba. Háttérben a Royal Albert Hall.


Egy apró szépséghiba van csupán: a történelmi házakhoz nem hogy garázs, de kocsibeálló sem tartozik (miért is tartozna), ezért hiába engedheti meg magának a felső tízezer, hogy méregdrága luxusautókkal járjon, kénytelen az utcán éjszakáztatni Ferrariját, Aston Martinját vagy Rolls-Royce-át. 
Nem csoda hát, hogy egy fedett, őrzött parkolóért készek egy vagyont fizetni a tehetősek. Hogy pontosan mennyit is? A WA Ellis ingatlanügynökség szerint jellemzően 180-200 ezer fontot (65-70 millió), de speciel ezért a parkolóért 275 ezret (96 millió Ft) kérnek. „Ha közelebb volna a Harrod’s nagyáruházhoz, még drágább lenne” – mondja az ügynökség vezetője, majd hozzáteszi: „Akár két alsó-középkategóriás autó is elfér itt, a parkolót Rolls-Royce-ra méretezték.”
Így már mindjárt más.
Egy átlagos brit munkavállalónak több mint tíz, egy magyarnak hatvan éven át kellene étlen-szomjan dolgoznia ahhoz, hogy előteremtse a parkoló kibérléséhez szükséges összeget. Igen, bérléséhez: ennyiért ugyanis csak az évszázad végéig kapjuk meg a parkolót, 2097-ben mehetünk isten hírével. Nyilván ezért is olcsóbb, mint a befektetésnek vásárolt hongkongi parkolók.