Merjünk gyenge dízelt venni?

Az autóvásárlás dilemmája nem ér véget az adott típus kiválasztásával. Sőt, innen lesz igazán izgalmas a játék. Megannyi apró döntés, amivel nagyban befolyásoljuk az kocsival töltött közös éveket. Benzinest, vagy dízelt? Legyen gyereknyugtató panorámatető, vagy felesleges? Tapogassak évekig nyúlós, nyálas műanyagot, vagy húzassuk bőrbe a kormányt? 

Most egy ilyen apró döntést vizsgálunk közelebbről, ami a nagy egészt szemlélve talán nem fontos, de bizonyos körülmények között perdöntő lehet.

Ezért beszereztünk két tesztalanyt, két hajszálra megegyező autót, a motorokat kivéve. A KIA Cee’d SW ikerpáros felszereltsége, színe, kerékmérete az utolsó részletig azonos, még a kárpit mintázata sem tér el. Az egyetlen különbség az orrban fedezhető fel, a nálunk hosszú hónapokig szolgált 1.6 CRDI dízel mellé vetélytársul beszereztük az 1,4 literes szerényebb teljesítményű verziót.

Papíron tetemes különbséget mutat a két blokk. Az 1,4-es belépőmotor 90 lóerőt teljesít 4000-es fordulaton, maximális 220 Nm nyomatékát pedig 1500-2750-es tartományban élvezhetjük.  Az 1,6 literes erősebb testvér szintén 4000-nél ad le 128 lóerőt, viszont maximális 260 Nm nyomatéka magasabb fordulaton 1900-tól 2750-ig jelentkezik.

Ez az erőtöbblet 10,9 másodperces százas sprintet jelent a gyengébb dízel 13,5 másodperces eredményével szemben. Kérdés, hogy mennyi szükségünk van erre az erőtöbbletre? Talán szép lehet az élet 90 lóerővel, még akkor is, ha egy pillanattal előtte még az 1,6-os volánja mögött ültünk?

Hogy kiderítsük a választ, egész napos túrára indultunk a koreai ikerpárral. Budapest belvárosából rajtolva csurig töltött tankkal törtünk Visegrád felé, majd onnan a 11-es főút helyett Pilisszentlászló irányában, hegyi szakaszon ereszkedtünk vissza a városba.

Szörényi András kollégával válta vezettünk, és próbáltuk érzékszerveinkkel rögzíteni a két kivitel közti különbséget. Az út tanulsága pont ez a szubjektív vizsgálati módszer lett, mivel egy idő után elmosódott a különbség a két dízel között. Az erősebből átülve az 1,4-esbe csak az első métereken volt észlelhető a lomhaság, majd lassan elkopott az érzés, és az erőtlenség frusztráló érzése nélkül lehetett tartani a tempót.

A kisebb motor Visegrádról visszafelé fogyott el, az erős szintkülönbségek leküzdésével többet küzdött, mint 128 lóerős társa, családdal, csomagokkal súlyosbítva valószínűleg még tisztábban érezhető lett volna a hátrány.

Csalóka érzékszerveink mellett természetesen a matekot is bevetettük. Mértünk gyorsulást 0-100 km/óra között, és rugalmasságot, ötödik fokozatban 80-ról 120 km/órára. A mért értékek:

Jól látható, hogy mindkét autóval sikerült túlszárnyalni a gyári adatot a százas sprint esetén. Így, padlóig taposva jön ki csak a különbség, és valljuk be, egy koreai kombi tulajdonosa ritkán zúz el otthonról üveghangon forgó motorral, sikító gumikkal.

A rugalmasság pedig elárulja, miért nem tűnt érzésre lomhábbnak az 1,4-es. Nyolcvanról, padlógázos gyorsítással csak fél másodperc a különbség, amit szeszélyes benyomások alapján működő tudatunk már könnyedén elsikkaszt.

Persze ezek a számok másodlagosak egy takarékosságra kihegyezett kompakt kombinál. A küzdelem a töltőoszlopoknál dől el, és itt az 1.4-es javára billen a mérleg. 5,5 litert fogyasztott átlagban, szemben a márkatárs 5,9 literével. Igaz a Spritmonitor.de tanulsága szerint az erősebb motort kíméletesen használva akár olcsóbban is kijöhetünk a tankolásokat tekintve.

A rövid próba tapasztalatai alapján kijelenthető, az 1.4 CRDI nem egy használhatatlan vevőcsalogató belépőmotor. Aki kerüli a hegyeket, annak nem lesz vele különösebb gondja.

Mégis az árlistát böngészve úgy tűnik, nincs értelme patikamérlegen porciózni az előnyöket-hátrányokat, az 1,4-es akciós ára 4 749 000, a 128 lóerős pedig 4 949 000 forint. Ha csak nem flottavásárlóként akarunk több tucat autón spórolni, akkor a nagyobb motor mindössze 200 000 forintos ártöbblete egyértelműen az erősebb dízelt emeli az ajánlott kategóriába.