Számos prémiumgyártó reklámozza úgy (is) autóit, hogy fogja néhány érdekesebb modelljét, kamionra rakja őket, és végighaknizza velük Európát. A sok vevőjelölt, VIP-ügyfél mellett aztán néhány szakújságírót is meghívnak az általában valamilyen Experience-nek (tapasztalatnak) hívott rendezvények végére.
Az ilyesfajta sajtóprogram elsülhet jól is, rosszul is. Amikor például Porschékkal kellett körözni a Hungaroringen, nyilván úgy szálltam ki remegő lábbal a kocsiból a program végén, hogy a Porsche a világ legjobb autója. Viszont a Mercedes hiába tolt alám több AMG-t is a zsámbéki vezetéstechnikai pályán, a szívfájdítóan gyönyörű V8-as motorhangokon kívül sok mindent nem lehetett élvezni a túlzsúfolt, túlpörgetett programban.
A sok Mercedes közül végül is három modell győzött meg arról, hogy a Mercedes is a világ legjobb autója. A jó öreg, nem is túl drága C220 CDI szedán országúton maga volt a tökéletes Hétköznapi Autó. A C63 AMG a pályán bebizonyította, hogy a V8, ahogy mondani szokás, a pokolban is V8. Új kecskeméti büszkeségünk, a CLA pedig azzal lepett meg, milyen egységes, harmonikus, friss dizájnt tud teremteni a világ első autómárkája ma is.
Az egész hazai autós szakma egy sóhajjal csóválta a fejét a legkisebb Merci bemutatóján tavaly. De kár, hogy nem ezt a kis gyönyörűséget gyártják nálunk, hanem a buflákabb, unalmasabb B-osztályt! (Azóta persze a hangulatos CLA gyártásának megindulása helyrebillentette a mérleget.)
Az A osztály egyik sportosan kárpitozott, karbonbetétes műszerfalú, ráadásul piros modelljét vezettük a sok V8-as között körbe-körbe párszor a zsámbéki Driving Camp külső pályáján. Nehéz volt itt megszeretni szegényt, mert hiába mondogatta az instruktor a rádióba, hogy maradjunk együtt, tartsunk egyenlő követési távolságot, az AMG-kben ülő kollégák (később persze én magam is) azzal élvezkedtek, hogy lemaradtak egy kicsit, majd nekieresztették a nyolc hengereket, az akár hat liter feletti lökettérfogatot. Hátul meg kapaszkodhatott a többi résztvevő a 170 lóerős dízel C Coupéban, vagy a 211 lóerős AMG-optikás A osztályban. 10,5 milliós kocsiban még nemigen éreztem magam ennyire porszemnek.
Adatlap
Mercedes-Benz Star Experience
Motor | 1991 cm3, Benzin, S4 |
Teljesítmény | 211 LE |
Nyomaték | 350 NM |
Gyorsulás (0-100 km/h) | 6,7 sec |
Végsebesség | 240 km/h |
Fogyasztás (vegyes) | 5,8 l / 100 km |
CLA
Lehet, hogy nem is kellett volna végigülnöm a sok Mercit, csak ellopni pár órára egy CLA-t, és azt feldolgozni jó alaposan? Hiszen a Kecskeméten gyártott magyar Mercedesből eddig csak egy fenékpróba jutott – igaz, az a miniszterelnök még langyos helyén.
Zsámbékon a 211 lóerős, kétliteres turbómotorral szerelt verziót hajtottuk meg egy kicsit. Egész jó volt vezetni, ahhoz képest, hogy Mercedes-szedán létére példátlan módon a rossz végén hajt. A dupla kuplungos robotváltót élmény kézzel kapcsolgatni, nem úgy, mint a hagyományos automatákat – amit veszít hangulatban sportosságából a kocsi a kissé szánalmas fronthajtással, majdnem be is hozza a 7G DCT nevű robotváltóval.
A tízperces kanyargás alapján persze nem szolgálhatok sok információval, megalapozott verdikttel a kocsiról, de a rövid menetpróba után annyit mondhatok: izgatottan várom a tesztautót hosszabb távra is!
Hahaha. Az országúti vezetésre amolyan dafke-motivációval a Renault Kangooból úgynevezett badge engineering, jelvénytervezés útján készült Mercedest vittük el a sok AMG és turbó benzin után. ÉS meglepődtem. Nem vártam túl sokat és jót, de még annál is kevesebbet kaptam.
A Kangoo amúgy is le volt maradva egy brosúrával a Citroen Berlingo, Peugeot Partner párostól, de még a Fiat Doblótól is, a VW Tourantól meg pláne, de a Citan valahogy még kellemetlenebb nála is. Visszhangozva kong a kabin, zörögnek a kapcsolók, gombok, óriási kihasználatlan tér terül el a műszerfal tetején a kocsiban, a Renault-dízel pedig 100 felett elég kevés egy ekkora homlokfelületű kocsiba.
Azt hiszem, muszáj lesz elkérnünk egy ilyet haszonjárműves magazinunk, a King of the Road számára, mert nagyon kíváncsi lettem, mit mutatna egy csoportteszten a legújabb, de érzésre legbutább kis-áruszállító, ami nem látszik megérdemelni azt a hatalmas csillagot az orrán.
Tényleg csak húszmillió? Háromszor – bő háromszor – akkora motor, mint a CLA-ban, komoly futómű, élvezetes hátsókerék-hajtás, elegendő fejtér hátul, és a listaár a 12 milliós CLA 250 AMG-nél csak nyolcmillióval magasabb?
6208 köbcenti, 600 Nm, mindez a kocsi jó végére kivezetve, a hagyományos automata létére gyors és okos 7G-Tronic váltóval (amiről most tudtam meg, hogy két különböző áttételű rükverc van benne, télen a másodikból indul hátrafelé az autó) – húszmillióért szinte ajándék.
4,5 másodperc alatt van százon, egymilliós felárért 300 feletti végsebességgel, korlátozás nélkül is megvehető. A V8-as blokk az utolsó nyolchengeres szívómotorok egyike, abból is az egyik legnagyobb Európában – emberek, ha tehetitek, menjetek és vegyétek, mert ilyen Mercedes nem lesz több, ha beüt az Euro 6.
A hangja parádés, az érces üvöltés, az öblös visszahörgés tökéletesen érthetővé teszi a 29,9 l/100 km/-t, amit a műszerfalon láttam. A menetpróbán a többi Merciben is leengedték egy kicsit az ablakot az újságírók, hogy jobban hallják – nem a saját motorjukat, hanem a C63 AMG-t. Fantasztikus autó, csodás dinoszaurusz; kár lesz érte, ha már végre átállunk villanyra az értelmetlen és kártékony, de nagyon hangulatos olajégetésről.
Az összkerekes, szép és tágas négyajtós kupéból mindössze annyi maradt meg a Mercikből Mercikbe ugrándozás után, hogy milyen hihetetlenül stabil volt a kanyarokban.
Aki nem az élményre, csak a biztonsággal utalható nagy erőre gyúr, amikor V8-as, benzines luxusautót vásárol, egész nyugodtan próbálja ki ezt a Mercedest. Az AMG plakettet szinte nem is értettem a kényelmes, puhán rugózó, csendesen, visszafogottan morgó kocsiban.
Bár a Citannal indultunk neki az országúti vezetésnek, félúton közölték a szervezők a rádión, hogy kiszállás és autócsere, kötelező jelleggel. Hát jó, vontunk vállat, és átültünk az előttünk megüresedett C220 CDI-be. (Vigyorogva néztem a tükörben a méltatlankodó urat, aki nem újságíróként jött, és a Citan neki maradt a visszaútra, Star Experience-nek.)
A textilkárpitos, automata váltós, de navigáció nélküli autó nagyjából 11,5 milliót ér a katalógus szerint alapáron. Classic felszereltségű, és számomra ez az egyedüli választás egy négyajtós Mercinél, hiszen a Classicok motorháztetején még ott az álló csillag (az Avantgarde-nál csak egy plakett van és nagy csillag a hűtőmaszkon).
Kényelemben, békésen mormogó, jellegzetes Merci-dízelhang mellett gurultunk vissza Zsámbékra, hogy búcsút vegyünk a rendezvénytől.
Zsúfolt, nehezen feldolgozható élményanyagot szedtünk össze, mindazonáltal a sok AMG és turbós-benzines új csoda mellett leginkább ez a békés, nyugis dízel erősített meg talán leginkább abban, hogy Citan ide vagy oda, egy harmonikusan összeállított Mercedes-Benz is van annyira a világ legjobb autója, mint a többi nagy prémiummárka konkurens termékei.
Az Audi tökéletesebb, a BMW innovatívabb, a Lexus kifinomultabb, de hát a Mercedes meg még mindig Mercedes.