Egy nemrég készült felmérés is azt igazolja, hogy amíg a kerékpárutak megfelelő használatával a biciklisek többség tisztában van, a járda, a közös gyalog- és kerékpárutak, valamint az autóbusz-forgalmi sáv, illetve az egyirányú utcák esetén már sok a félreértés. Vegyünk sorra párat a problémás szabályok közül!
A kevéssé cizellált, „mit okoskodsz, büdös, gyökér autós” kezdetű levelek, hozzászólások elküldése nem feltétlenül szükséges, de persze azoknak is örülünk a magunk módján. A szerző amellett, hogy autós lapnál dolgozik, nem keveset tölt biciklisként is úton. Sem autóval, sem biciklivel nem megy át piroson, nem terrorizál gyalogost, bringást, nem rúgja le a ki tudja miért bringaúton parkoló autók tükrét, és bármikor képes lemondani az elsőbbségéről, ha ettől életben marad, vagy nem öl meg másokat.
Zebra
Ez aránylag könnyen felfogható, egyértelmű dolog, bár a biciklisek döntő többségének ez nem tiszta. A „kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia”. Világos, zebrán átbiciklizve egyáltalán nincs elsőbbsége a bringásnak, mert nagyjából annyi keresnivalója van ott, mint egy hóekés Kraznak. Ennek ellenére ha a váratlanul az útra ugrató bringást elcsapja az autós, akkor a közösségi oldalak rögvest tele vannak a sofőr nyilvános felnégyelését követelő bejegyzésekkel, hozzászólásokkal.
Persze az autósoknak is bőven van mit feleleveníteni a KRESZ szabályok közül. Legtöbbjüknek erről a kiegészítő tábláról nincs fogalma:
Autósoknak ezt a kiegészítő táblát kellene jól bemagolni. A lényeg, hogy a biciklisnek itt elsőbbsége van.
Az elsőbbségadás kötelező tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére. Ha a kiegészítő táblán a kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van, abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsőbbséget kell adni.
Bár a KRESZ szerint megengedett, talán mégsem túl átgondolt dolog, hogy „ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.”
Biciklis-bajok:
A statisztikák szerint a leggyakoribb baleseti okok között szerepel a kerékpárok kivilágításának hiánya, a fényvisszaverő ruházat viselésének elmaradása, a kanyarodás, irányváltoztatás nem megfelelő jelzése, valamint a szeszes ital fogyasztása.
Egyirányú utca
Bár nem tegnap került bele a KRESZ-be, hogy kerékpárral be lehet hajtani egyes egyirányú utcákba, a fejekben mégis téveszmék élnek a témával kapcsolatban. Ugyanis szó sincs arról, hogy a biciklis minden egyirányú utcába behajthat akárhonnan. Csupán ott tehet ilyet, ahol erről tájékoztató kiegészítő tábla látható a behajtani tilos alatt. Hogy az autósok is tudjanak a dologról, az utca másik oldalán szintén kiegészítő táblának kell lennie, hogy ő is számíthasson a szemből, szabályosan érkező kerékpárokra. Ahol nincs kiegészítő tábla, ott ezt nem teheti meg a bringás.
Kivéve a gyevi bíró
Hol lehet/kell bringázni?
Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.
Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni. Azt viszont már nem sokan tudják, vagy akarják tudni, hogy ahol az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat jelöltek ki, a kétkerekű kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni.
Itt sajnos a bringaútnak vége, és az autós mehet. Még a fekete BMW-s is.
Persze arról sem regél a KRESZ, hogy az úttest mitől alkalmatlan a kerékpáros közlekedésre, mikor mehetünk fel a járdára biciklivel. Itt is rendőri segítséget kértünk az értelmezéshez, és ezt a választ kaptuk: „Az úttest alkalmatlanságát a KRESZ nem határozza meg, és nem utal arra sem, hogy az milyen szempontok alapján vizsgálandó. Általános gyakorlat, hogy alkalmatlannak tekintjük az úttestet kerékpározásra, ha a folyamatos közlekedés nem biztosított, vagy fizikailag, egyéb esemény miatt lehetetlen a továbbhaladás. A sűrű gépjárműforgalom és az úttest minősége nem ok a járdán való kerékpározásra.”
Kerékpárút
Talán váratlan, de a kerékpárút nemcsak a bicikliseké. A kerékpárút tábla a kétkerekű kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelzi; a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. Autósoknak pedig azt nem szabad elfelejteni, hogy a kerékpárúton más jármű közlekedése tilos. Kerékpárút, nyitott kerékpársáv és kerékpársáv mellett tilos úgy haladni, hogy a jármű szerkezeti eleme vagy rakománya ezek fölé nyúljék.
Buszsávban lehet biciklizni?
Nem, alapesetben nem lehet buszsávban kerékpározni. De ha tábla engedi, akkor igen. Ilyet tessék keresni:
Bár ha a buszvezetőket is megkérdezték volna, ők jó eséllyel nem támogatták volna a biciklisávval közös buszsávok bevezetését. Nem lehet lélekemelő tömött busszal a 20-30-cal guruló bringás után haladni.
Sebességkorlátozás:
Bármilyen hihetetlen, bringával sem lehet ész nélkül száguldozni. Lakott területen 40, lakott területen kívül biciklis sisak nélkül 40, sisakkal 50 km/óra a sebességkorlátozás. Kerékpárúton 30, gyalog- és kerékpárúton közlekedő járművel legfeljebb 20 km/óra a megengedett sebesség. Ezen kívül egyes esetekben a járdán is lehet bringázni, a gyalogosok zavarása nélkül, legfeljebb 10-zel.
Sör, bor, pálinka
A zéró tolerancia nyomasztó terhe alól a bringásoknak sikerült kibújni. Szerencsére. Egy-egy nyáresti, hangulatos sörözésre az ember mivel menjen, ha nem bringával? Utána kerékpár-, vagy mellékúton minden baj nélkül, békében haza lehet keveredni. Ezt a jogalkotó is belátta, így a főútvonalon bringázást kivéve – falvak közt, kannás bortól dermedten ezután sem lehet tekerni – nem kizárt az alkoholos befolyásoltság, csupán egy dolgot kell szem előtt tartani: a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban kell lennie a biciklisnek.
Egy idétlenül elforgatott tábla. A legtöbb helyen nehezen beláthatóak a hasonló kereszteződések. Vigyázzunk egymásra!
Világítás
Egyre gyakrabban látni oldalról fényvisszaverő bevonattal ellátott gumiabroncsokat bringákon. Jogos a kérdés, hogy ez vajon jó-e prizma helyett? Nem, sajnos ez nem helyettesíti a minimum egy darab – ilyenkor az első kerékre szerelendő – borostyánsárga fényvisszaverő prizmát. Szintén nem kifogás, hogy csak nappal használja valaki a biciklit, a kötelező első, hátsó lámpa mellett hátra piros prizmát is fel kell szerelni. Sőt, mivel a rendelet nem tesz különbséget felnőtt és gyerekpár között, ezeknek a gyerekbringákon is meg kell lenniük, ugyanúgy, mint a csengőnek. Ennek ellenére nem túl életszerű, hogy a játszótéren prizma és csengő nélkül farolgató Pistikét megbírságolja a rendőr.
Ha már gyerekbringánál tartunk, azt ugye mindenki tudja, hogy 12 évnél fiatalabb biciklis, nem tekerhet főúton? Nekik a járdán kell haladni. Azonban az őt kísérő szülőnek tilos a járdán tekerni, így bizonyos esetekben lőttek a közös bringázásnak.
Szabálytalan a fixi
Bár a jogszabály rendelkezése alapján nem releváns az, hogy a kerékpár fékszerkezetei milyen technikai elv alapján működnek, hogy azok az izomerővel szabályozhatóak, vagy erőkar és az erőt továbbító technikai berendezéssel.
Közúton illegális a kiegészítő fék nélküli fixi
Alapvető kritérium mindössze annyi, hogy két, egymástól független működtethető fékrendszerrel legyen ellátva, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat. Tehát a fék nélküli fixik – szinte mind ilyen – teljesen illegális járművek a közúti forgalomban. Igaz, nem is forgalomba, hanem pályára tervezték őket, mégis jópáran akadnak, akik a divat miatt mégis felelőtlenül kimerészkednek vele az autók közé. Fennhangon hirdetve, hogy a fixivel nem kell megállni soha, hogy ötven méterrel előre gondolkodnak, és mindig van kiút egy közlekedési helyzetből. Aztán ők sértődnek meg, ha nincs. Feltéve, hogy túlélik.
Szerző:Földes Attila
