A BKV négy évvel ezelőtt közvetlenül a gyártótól vásárolt 32 darab AG300-as alacsonypadlós buszt, melyek fénykorukban Brüsszelben szállították az utasokat. A helyi tömegközlekedési vállalat azért selejtezte a buszokat, mert azok átlagéletkora meghaladta a nyolc évet, mindamellett több mint 300 ezer kilométer volt bennük. A BKV darabonként 70 ezer eurót (20 millió forintot) fizetett az autóbuszokért.
A belgiumi gyártású Van Hoolok megérkezésükkor nem kapták meg az akkori kék-szürke flottaszínt, emiatt lényegében a mai napig az eredeti fényezéssel közlekedtek. Bár a járművek nem voltak leharcolt állapotban, akkor amikor forgalomba álltak Budapesten, mégis az eltelt idő alatt olyannyira leromlott az utastér kinézete, hogy a BKV úgy határozott, nem halogatja tovább a felújítást. A döntést számos utaspanasz előzte meg, ezért még inkább elkerülhetetlen volt a járművek külső-belső rekonstrukciója.
A munkálatok során az utastérben a belső burkolatokat világosabb színűre cserélik, emellett graffititaszító anyaggal vonják be őket. Az ablaküvegeket megtisztítják a firkáktól és védőfóliát ragasztanak fel, így védekezve a karcolások és a tegelések ellen. Az ülések új burkolatokat kapnak valamint a többször kifogásolt vészjelző gombokat, a leszállásjelzőktől távolabb lévő helyeke teszik át.
A Van Hool AG300-asok érdekessége, hogy nem tolócsuklós kivitelűek, ami annyit jelent, hogy a motor nem a harmadik tengelynél, hanem közvetlenül az első mögött található. A megoldás nagyobb fordulékonyságot tesz lehetővé, ugyanakkor némileg balesetveszélyesebb is. Ilyen jellegű autóbuszokat újonnan utoljára 1992-ben vásárolt a cég, amelyek a fővárosi buszflotta gerincét képező Ikarus 280-as autóbuszok voltak.