Az Audi jövője: villany és földgáz

Az Audi nem csak milliárdos autóimádókra szabta zöld jövőképét, ezért a már megénekelt R8 e-tron mellett még három környezetkímélő modell is terítékre került Berlinben, a Future Lab rendezvényén. Mérnököknek szánt technológiai játszótér helyett ezek igazi, tömeggyártásra szánt típusok, amelyekkel a való életben, és nem a mozivásznon fogunk találkozni.

Sornyitóként a CNG üzemű Audi A3 g-tron került a karmaink közé, képviselve a megvalósítható, mindennapokban használható alternatív hajtást. A cég első nagysorozatú földgázüzemű autója a technológia legfrissebb állása szerint épült, a csomagtér alatt található két tartályban hét-hét kilogrammnyi földgáz tárolására képes.

Az acéltárolóknál 27 kilogrammal könnyebb, szénszál erősítésű műanyagból készült tartályokban 200 bár nyomáson elraktározott gázzal több mint 400 kilométer tehető meg, benzinnel további 900 kilométerrel bővül a hatótáv, így az A3 g-tronban ülve nem kell minden pillanatban a töltőállomásokat lesni.

Motorja egy átdolgozott 1.4 TFSI, amelynek hengerfejét, turbófeltöltését, befecskendező-rendszerét és katalizátorát a gázüzemnek megfelelően alakítottak ki, ami így 110 lóerőt és 200 Nm nyomatékot biztosít a vezető számára, miközben 100 kilométerenként megelégszik 3,5 kilogramm földgázzal.

CNG üzemű autót láttunk már tucatnyit, a g-tron különlegessége nem ebben rejlik. Fő ütőkártyája az Audi e-gas projekt, aminek lényege, hogy a természetet kifosztó kitermelés helyett mesterségesen előállított gáz jelenti az üzemanyagot.

Az Audi Németországban már működő üzemet állított fel erre a célra, megújuló forrásból nyert elektromos áram felhasználásával a „vízből veszik ki a zoxigént”, magyarán bontják a vizet,  és az így nyert hidrogént szén-dioxiddal társítva metánt állítanak elő. Ez az Audi e-gas, amely kémiailag gyakorlatilag megegyezik a fosszilis eredetű földgázzal, így a német nyilvános földgázhálózaton keresztül juttatható el a CNG-töltőállomásokra, ahol közvetlenül a járművekbe tölthető.

Vevői szemszögből mindez hasonlóan működik az áramszolgáltatóknál elérhető „zöld” energiához. Az érdeklődő ügyfelek az autó mellé e-gas mennyiséget vásárolnak, ezzel olyan egyensúlyi folyamat részesévé válhatnak, amely során a cég biztosítja, hogy a földgáz-töltőállomáson tankoltnak megfelelő gázmennyiséget az e-gas üzem táplálta a hálózatba.

Biztató jövőkép a Németországban élőknek, kár, hogy nálunk CNG kút is alig van, nemhogy szélenergiából és vízből gerjesztett metán, ennek ellenére az Audi A3 g-tron az év végéig elérhető lesz hazánkban is, egyelőre ismeretlen árcédulával.

Berlin útjain még az A1 e-tron kipróbálására nyílt lehetőségünk, ami az Opel Amperához hasonlóan egy hatótávnövelő benzinmotorral kiegészített villanyhajtású típus. Az agresszív, dühös gombóckülső mögött környezetbarát lélek lapul, a 13,3 kWh kapacitású akkumulátort meglepő mód egy 34 lóerős Wankel motor tölti, így 250 kilométerre növelve a hatótávot (50 kilométer kizárólag elektromos üzemmódban).

A 354 köbcentis kamratérfogatú bolygódugattyús blokknak tehát nincs köze az autó mozgatásához, ez a feladat a 85 kW teljesítményű villanymotorra hárul.

Az azonnal jelentkező nyomaték ebben az esetben is jó szolgálatot tesz, 9,8 másodperc elég a százas tempóhoz, a végsebesség viszont csak 130 km/óra, tehát a német autópálya belső sávja tiltott zónának számít az A1 e-tron esetén. A morcos külsejű villany-Audi elkerüli a hazai piacot, viszont a Berlinben megismert harmadik modell, az A3 e-tron itthon is kapható lesz.

Ez a kivitel plug-in, azaz konnektorról tölthető hibridként lép a piacra, célja, hogy a dinamikus menetteljesítmény megőrzése mellett a benzinkúthoz érve se késztessen senkit sírásra. Az 1,4 literes TFSI motort segítő elektromos egység a kettős tömegű lendkerék, és a friss fejlesztésű tengelykapcsoló között helyezkedik el, innen segíti az előrehaladást 75 kW-os teljesítményével.

A felvázolt számok impozánsak, 7,6 másodperces gyorsulás, 222 km/órás végsebesség 1,5 literes átlagfogyasztás. Gyanítható, hogy utóbbi értéket csak a Priusban edzett, fékre sohasem lépő vitorlázóbajnokok tudják produkálni, pofátlanul sűrű hálózati töltés mellett. Nyilván mindez csak találgatás, lehet, hogy a 204 lóerő összteljesítményű rendszer elketyeg ennyi üzemanyaggal a mindennapokban.

Annyi biztos, hogy az 1574 kilogrammnyi tömeget a villanymotor egyedül akár 130 km/óráig tudja gyorsítani, legfeljebb 50 kilométeres távolságra. Ha egy csepp benzint sem akarunk elégetni, akkor 40-50 kilométer után eljön a töltés ideje, ami ipari áram (400 V) esetén kevesebb mint két órát, az európai háztartási elektromos hálózatból pedig nagyjából három és háromnegyed órát igényel.  

Ezt a folyamatot a modern kor jegyében, okostelefonjáról bármikor ellenőrizheti a tulajdonos. Vásárlás közben, kávézóban ülve elég egy pillantás, hogy kiderüljön az autó aktuális státusza, az akkumulátor pillanatnyi töltöttsége, az elektromos hatótáv nagysága, vagy akár az autó pozíciója. A mobiltelefon vagy a számítógép segítségével a töltést is szabályozhatja a távolból, igény szerint elindítva vagy leállítva a folyamatot, s a tervezett indulás szerint állíthatja be a légkondicionálási tervet is kínáló időzítőt.   

A sportos hibrid, a g-tron mellett szintén megjelenik majd a hazai Audi kereskedőknél, de az elektronokkal megspékelt kanyarvadászatra vágyóknak 2014-ig kell várniuk a típusra.