Új sorozatot indítunk, amelyben a Vezess.hu jogi szakértőjének érdekesebb peres ügyeit ismertetjük. Minden túlzás nélkül állítjuk: a véres valóság jön a magyar utakról. Jellemzően közlekedési balesetek bírósági utóéletét meséli el cikkeinkben dr. Székely Andrea és dr. Janklovics Ádám.
Valós eseteket mesél el dr. Székely Andrea és dr. Janklovics Ádám
Elsőként egy teljesen hétköznapi koccanás történetét, amelyben az ügyvédi iroda vezetője a vádlottat védte. Érdemes keresni oldalunkon a havonta többször felbukkanó sztorikat, majd elgondolkodni azon, hogy a kisebb-nagyobb sofőrhibák milyen következményekkel járhatnak – immár a tárgyalóteremben.
Motorkerékpár vs. kisteherautó
Átlagos hétköznapon történt, egy átlagos barkácsáruházhoz kanyarodott volna a bevezető úton balra nagy ívben a Fuvaros – nevezzük így a későbbi vádlottat -, amikor a felezővonalhoz való besorolás közben összeütközött a Motorossal. A tehergépkocsi bal oldala találkozott a motor jobbjával, a kétkerekű az úttest melletti beton villanyoszlopnak csapódott.
A sértett előbb lefejelte az autó jobb külső tükrét, majd nyílt („kiszúrásos”) lábszártörést szenvedett, és megrándult a könyöke, vagyis több 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járt az eset.
A baleset körülményeit vizsgáló szakértő szerint a furgon amúgy 25 km/órával kezdte meg a bekanyarodást, az ütközéskor 19-20-szal haladt, a motorkerékpár kezdeti sebessége 79-87 km/óra volt, az ütközési sebessége pedig olyan 76-84 km/óra.
Mit mondtak a bíróság előtt?
Illusztráció
„A baleset azért következett be, mert a vádlott megszegte a kanyarodásra vonatkozó rendelkezéseket, azaz anélkül kezdte meg a kanyarodást a barkácsáruház felé, hogy meggyőződött volna arról, balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg. A baleset bekövetkezésében a motoros is közrejátszott azzal, hogy közvetlenül útkereszteződés előtt előzött, túllépve a megengedett sebességet” – foglalja össze a lényeget a védő, a Székely Ügyvédi Iroda munkatársa.
Védekezése során a Fuvaros következetesen tagadta bűnösségét. Nem érzi hibásnak magát, mondta, mert a KRESZ előírásainak megfelelően kanyarodott, olyannyira, hogy már 50-60 méterrel a kereszteződés előtt indexelt, aztán persze lassított, és közben többször ellenőrizte a mögöttes forgalmat a tükrökből. Sőt, a kanyarodás előtt hátra is nézett, igaz, közben nem vette észre az előző motorost, csupán a mögötte haladó másik autót.
Nyilatkozataiban a sértett elmondta, hogy az előzését 75-80 méterrel az útkereszteződés előtt határozta el, és szerinte a manőver megkezdésekor csak a közvetlenül a motorja előtt haladó kocsit látta, az az előtt kanyarodni készülő furgont nem. Előzés közben 40-50 km/óráról felgyorsított kb. 80-ra, ekkor vette észre a kisteherautót, de úgy ítélte meg, hogy annak megelőzése biztonságosabb manőver lesz, mint besorolni a két lassító kocsi közé. Azt nem látta, hogy a kisteher indexelt, vagy kanyarodna, ezért meglepte őt a manőver.
Az ítélet
Illusztráció
A balesetet vizsgáló szakértő összegzése nem zárta ki, hogy „a kanyarodási nyomvonalra való rátéréskor” már nem láthatta a Fuvaros a Motorost, azonban a kitérés megkezdésekor a motor még egészen biztosan nem tartózkodott a visszapillantó tükör holtterében. A szakvélemény szerint a furgon vezetője „lényegesen féktávolságon belül” kanyarodott a motoros elé, így a sértettnek „nem volt lehetősége baleset elhárító manőver végrehajtására”.
Mintegy két évvel a baleset után született meg a minapi ítélet. A bíróság 1 évre próbára bocsátotta a vádlottat, akit az ügyészség a Btk. 187. § (1) bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolt. Emellett az 1985 óta B-kategóriás jogosítvánnyal rendelkező furgonsofőrt mintegy 150 ezer forintnyi bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.
Ez a büntetés a minimumok minimuma.
Enyhítő körülményként értékelte a bíróság mások mellett a „sértetti közrehatást”, a vádlott büntetlen előéletét és kifogástalan szabálysértési múltját, súlyosító körülményt ugyanakkor nem talált.
