A második legjobb BMW

Röviden – BMW M135i
Mi ez?	A legerősebb Egyes és talán legjátékosabb jelenleg kapható BMW
Mit tud?	Finoman gurulni és menni, mint az állat
Mibe kerül?	12 millióba, de bőven megéri
Kinek jó?	Annak, akinek a vezetési élmény a fontos

Ha BMW-d van, menő vagy. Bomlanak utánad a csajok, rengetegen irigyelnek, míg mások megvetnek, lenéznek. Szerencsétlen felfogás, de így működik itthon. A többség így gondolkozik, ha tetszik, ha nem. Ilyen környezetben pedig se szeri se száma a lepukkant, szervizt sosem látott használt BMW-knek, amelyeket kizárólag mutogatni vettek meg nagy pofával, de fenntartásukra már nem maradt pénz.

És itt az M135i, amelyre az előzőekből semmi nem igaz, és jó eséllyel később sem lesz az. Egyes BMW-t az említett réteg ugyanis nem vesz.  Nem szereti. Kicsi, csajos, nem elég félelmetes, nem elég nagy, hogy észrevegyék, mint az Ötöst vagy Hetest. Ezzel szemben, mi azt mondjuk, az M135i mégis egyszerűen az egyik legjobb BMW, amit valaha kipróbáltunk. Miért?

A színtiszta vezetési élmény

Az itthoni elferdült felfogásban menet közben elveszett az, amiért a BMW-ket annyira szeretni lehet, és amiről az M135i szól: a vezetési élmény. Azt pedig nem kell hosszasan ecsetelnem, hogy ebből miért jut egyre kevesebb egy két tonna körüli behemótra, és miért sokkal több egy kompakt 320 lóerős 1-es BMW-re. Mindezt hátsókerék-hajtással és kézi váltóval, hogy a lehető legjobb élmény süljön ki belőle.

Ez a BMW ugyan nem olyan M-es, mint az M3 / M5 / M6 / modellek, jóval közelebb van a széria Egyeshez, de az biztos, hogy jelenleg nincs erősebb és durvább kivitel ebből a sorozatból, miután a tiszavirág életű igazi 1M Coupé már nem kapható. Ez egy parányival gyengébb, félig utódnak is tekinthető kivitel, amely már ez alapján több mint biztató. Ahogy már a 265 lóerős 130i is az volt.

Háromliteres, hosszában beépített soros hathengeres benzinmotor lapul az M135i orrában, amelyet egy kettősjáratú vagy kettős megfúvású (Twin Scroll) turbó segít a 320 lóerős teljesítményhez, valamint 450 newtonméteres nyomatékához. Utóbbi egészen elképesztően alacsony fordulat mellett, már 1300/perces fordulaton rendelkezésre áll. A motor hátborzongatóan jól pörög, gyönyörű a hangja, már álló helyzetben is érezni, hogy minden adott lesz az örömködéshez. Az ülések jól tartanak, a kormány jó vaskos, és nagyon kézre áll. Az amúgy hagyományos utastérben még néhány elszórt M logó is paprikázza a hangulatot.

Padlógázt mindenkinek

Az összhatás minden várakozást felülmúló. Ilyen könnyen kezelhető és ilyen örömteli 320 lóerőt nem kapni hátul hajtós kivitelben gyakorlatilag sehol máshol. Ennyi pénzért legalábbis nem. Itt szinte minden klappol. A lóerők és newtonméterek száma pont annyi, amivel még gond nélkül elbánnak az abroncsok, amelyek úgy tapadnak az aszfalthoz, mint a takonylabda. Mintha egy bivalyerős szívó benzinesben ülnénk, turbólyuk alig érezhető. És ne feledjük, mindezt egyetlen turbóval, nem kettővel, nem hárommal!

Iszonyatos erővel indul meg az autó, 5,1 másodperc után már százzal repesztünk, amihez csak nyomni kell a gázt, ahogyan bírjuk. Nem akar keresztbe állni, nem akarja korlátozni az elektronika, csak rendületlenül tör előre, és nem torpan 100 felett sem.  Sőt, itt jön elő a BMW előnye az olyan izmos kompaktokkal szemben, mint a Megane RS vagy az OPC Astra.

Persze prémium márkához hűen, jóval elegánsabban szervírozza az élményt a BMW. Akárcsak az ellenkezőjét is. Ha nem sietünk, akkor is a BMW-vel a legjobb haladni, hiába a 18″-os, alacsony oldalfalú gumi, a rugózás pont annyira feszes és kemény, hogy még tökéletesen alkalmas hétköznapi használatra is. Nem zörög, nem kemény, egyszerűen csak jó.

Talán épp emiatt nem is kívánjuk benne annyira a száguldást, mint egy igazi száguldásra épített sportautóban. Legalábbis, amíg nem éreztük meg, mire képes. Mert annak ellenére, hogy nem hiszek a több célú autókban, az M135i gyakorlatilag az arany középút a versenyautó és az utcai autó között. Mindenből pont annyi van benne, amennyi kell. Emiatt vannak hibái is, de talán szerencsésebb, hogy ez nem a hétköznapi használhatóságot rontja.

A másik oldalon viszont ott van 320 lóerő, és egy teherautónyi nyomaték, amelyik könnyen feledtet néhány apróságot. Mint például a nagy sebességnél enyhén nyúlós fékhatást, vagy a túlságosan elkönnyített szervokormányt, amit jelentősebb ellenállással jobban szerettünk volna. Parányi hibák, amelyek egy igazi M-es BMW-nél nem fordulnak elő, és sokat dobhatnának az összhatáson. Viszont a M135i inkább utcai autó, mintsem versenyautó. Talán ezért maradt ki a részlegesen önzáró differenciálmű is, ami gyakorlatilag nem hiányzik addig a pillanatig, amíg nem szeretnénk szabályos íven körbefarolni vele egy körforgalmat. Ezt nem lehet vele megtenni.

A kigyorsítások viszont mindig erősek és folyamatosak, és csökkentett menetstabilizáló állás mellett még farolni is engedi kissé a hátulját, úgyhogy megbocsátható a hiánya. Ráadásul ebben a BMW-ben szinte megszűnt a többi Egyesre jellemző kiábrándító alulkormányzottság is, szépen semlegesen kanyarodik. Amikor kell, akkor megrázza szépen a popóját is.

Mindenkinek, mindenki ellen

Az M135i gyakorlatilag annyira jól sikerült, hogy mindenkinek szívből ajánlható, akinek van legalább 12 milliója egy hétköznapi élményautóra, amelyik bárhol, bármikor megállja a helyét. Versenypályán vagy a közértbe menet. 7 literrel vagy 17-tel. Kis családdal akár családi autónak is elmegy, ekkor javasolt az ötajtós kivitelt választani.  Sőt, lehet akár automatával is kérni, amely további két tizedet hoz gyorsulásban százig a konyhára. 

A tesztelt BMW M135i és konkurensei listaárai
BMW M135i (320 LE)	12 091 000 Ft
Audi S3 2.0 T FSI quattro (300 LE)	12 713 550 Ft
Mercedes A45 AMG 4 Matic (360 LE)	13 723 620 Ft

A BMW nagy előnye a konkurenciával szemben a hátsókerék-hajtása, persze összkerékhajtással is kérhetnénk, de ebben az autóban semmi szükség rá. Ráadásul a BMW M135i olcsóbb mind az Audi S3-asnál, mind az A45 AMG-nél. Az élmény pedig olyan tökéletes, hogy a 10 millióval drágább M3-as sem igen képes azt überelni, még ha papíron vagy a köridőben mást is mutatnak a számok.

Csupán egyetlen BMW jut eszembe, amit az elmúlt tíz évben jobb volt vezetni az M135i-nél, de az se nem kapható, se nem praktikus. Z4 M Coupé volt a neve.

Mellette – Ellene
Igazi élményautó Pörgős, erős motor Kiváló tapadás Vérpezsdítő hang Visszafogott vételár	Szűkös belső Nyúlós fékhatás Túlszervózott kormány