Sydney üzleti negyedében mindig is drága volt a parkolás, egy két évvel ezelőtti felmérés szerint a negyedik legdrágább a világon – akkor átlagosan 67,42 dollárt (14 000 Ft) kértek el egyetlen napijegyért.
Ez önmagában is nehezen lenyelhető összeg, a Woolworths élelmiszerüzlet új áruházának garázsában azonban egyetlen óráért kérnek el ennyit – igaz, csak a másodikért, az első ingyen van, így legjobb esetben csak hétezer forintot fizetünk egy óráért.
A boltlánc szóvivője szerint az üzlet egy rendkívül frekventált helyen van, és a magas árakkal a környékbeli irodákban dolgozókat akarták elriasztani attól, hogy az áruház vendégeinek szánt helyeket használják.
Mivel az áruház most nyílt, a látogatók átmenetileg ingyenesen használhatják a parkolót, a megkérdezettek azonban azt mondták, amint aktiválják a fizetős rendszert, inkább búcsút intenek a boltnak.
A botrányosan magas árak (a harmadik óra megkezdése esetén húszezer, száznyolcvan percen túl pedig már 26 ezer forintba kerül a parkolás) mellett egy további gonosz csapdát is rejt a sydney-i parkoló: a rendszer jegy nélkül, rendszámleolvasással működik, fizetni a rendszám beütése után lehet. A kilépőket megállító sorompó mellett elvileg ki lehet slisszolni, ám ekkor az üzemeltető levélben küldi ki a parkolási díjról szóló csekket, egy száz ausztrál dolláros (21 ezer Ft), ‘kezelési költségről’ szóló felszólítás kíséretében.
Sydney belvárosában hatalmas az értéke a parkolóhelyeknek; ha egy ingatlanhoz autóbeálló is tartozik, az akár 70 ezer dollárral (14,6 millió Ft) is megnövelheti annak értékét. Akinek pedig ilyen nincs, az fizeti alkalmanként a csillagászati díjakat. Nem csoda, hogy a városvezetésnek hetente körülbelül 834 000 ausztrál dollár (174,4 millió Ft) bevétele származik a parkolásból.
Lehet, hogy mégsem olyan rossz a sorunk Budapesten?
