Az Opel újabb 60 millió eurót (17,5 milliárd forint) invesztál magyarországi gyárának további kapacitásbővítésébe.
A beruházás nyomán, a jelenlegi sorok egy részének átalakításával, továbbá új gépek és berendezések telepítésével a gyár alkalmassá válik az eddig gyártott motortípusokon felül továbbiak – többek között 1.8 literes motorok – előállítására is. A gyár éves kapacitása további 70 ezer darabbal növekszik, illetve több mint 100 új munkahely létesül.
Az addicionális beruházással együtt a 2010-ben indult Flex projekt összberuházása megközelíti a 700 millió eurót (205 milliárd forint), az új gyár éves kapacitása pedig a 650 ezer darabot.
A ma bejelentett szentgotthárdi bővítés nem jár a Flex gyár területének további növelésével. A közepes méretű (1.6 literes) benzines és dízelmotorokat már javában gyártó és a beruházás révén átalakításra kerülő sorokon zajlik majd az új motortípusok gyártása is a következő években.
A gyár története
A General Motors a 90-es évek elején jelent meg Magyarországon, amikor a Rába céggel vegyesvállalatot létesített 153 millió német márka (mintegy 6,3 milliárd forint) alaptőkével, a GM/Opel 65 százalékos tulajdoni arányával. Az amerikai cég fő célja motorgyártó kapacitásának bővítése volt, azonban a magyar kormány egy autógyártó üzem létesítését is kezdeményezte. A szentgotthárdi projekt így kibővült egy személyautógyárral, amely elsősorban a belföldi piac kielégítését szolgálta. A projektről 1990 júliusában írták alá a szerződést.
Solt Tamás, az Opel Szentgotthárd ügyvezető igazgatója és Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára
A GM 1990 szeptemberében jelentette be teljes magyarországi tervét, amely összesen 250 millió márkás beruházást tartalmazott. Ez évi 15 ezer Astra modell összeszerelését, emellett 200 ezer 1,6 literes motor gyártását tűzte ki célul. Ekkor jelentették be az Opel magyarországi kereskedelmi hálózatának kialakítását is.
Csaknem egy évvel az első bejelentés után, 1991 novemberében újabbat tett a GM: további 140 millió márkát fektetett be a motorgyártásba az 1,4 literes motorok gyártásának bővítése érdekében.
Szentgotthárdon 1992-ben megkezdték a gyártást, márciusban pedig elkészült az első Astra, amelyet Antall József miniszterelnök kormányzott le a szalagról. Három hónappal később elindult az 1,6 literes motorok gyártása az Opel addigi legkorszerűbb motorgyárában, amelyet később Göncz Árpád köztársasági elnök avatott fel hivatalosan.
A szentgotthárdi gyárban a GM/Opel 1995 elején 100 százalékos tulajdont szerzett, majd márciusban további 257 millió márkás beruházást jelentett be. Ezzel megduplázták a motorgyár kapacitását évi 460 ezer darabra, és egy új hengerfej-üzemet létesítettek évi 460 ezer darabos kapacitással. A gyárat 1996 szeptemberében avatták fel.
A következő beruházási lépést 1998 áprilisában jelentette be a GM Europe, ezúttal 285 millió márkával új sebességváltó-gyárat létesített. Még abban az évben befejezték az Astrák összeszerelését, amelyekből 8 év alatt mintegy 81 ezer készült. Az összeszerelés ugyan még egy évig folytatódott, a gyár Vectrákat szállított kínai megrendelésre.
A szentgotthárdi gyár 2001-ben a Fiat-GM Powertrain vegyesvállalat részévé vált, azonban 2005 közepén a Fiat-együttműködés lezárultával ismét 100 százalékban GM tulajdon lett.
2010 óta ez már sorozatban az Opel harmadik kiemelkedő értékű beruházása Magyarországon. Három évvel ezelőtt indult a projekt, amikor az Opel vezetése úgy döntött, hogy Szentgotthárdon – az 1992 óta működő motorgyár mellett – 500 millió eurós beruházással egy új üzemet hoz létre. Az új Flex gyár felavatására tavaly szeptemberben került sor, majd idén február elején elindult a sorozatgyártás a közepes méretű, 1,6 literes benzines motorokkal.
Az első gyárbővítést februárban jelentették be, akkor 130 millió eurós beruházásról és plusz százezres kapacitásról volt szó. Az első a bővítést a jövő év közepén induló, kisméretű (1,4 literesnél nem nagyobb) benzines motorcsaláddal kapcsolatban prognosztizált nagy kereslet indokolta. Ez a gyár területének 1600 m2-es megnövelésével jár. A kivitelezés jelenleg is zajlik, az ütemtervnek megfelelően az új csarnok a napokban került szerkezetkész állapotba, és ezzel megkezdődhettek a belső munkálatok. A tervek szerint szeptember végén indulhat az új gépek és berendezések telepítése.
