Beau Boeckmann nevét és arcát a televíziós autó-átalakító műsorból, a Pimp My Ride!-ból ismerhetjük: az ő stúdiója varázsolt eszement, skizofrén autócsodákat a menthetetlenül lepukkant járgányokból.
Most ismét egy öreg verdához nyúlt, bár valamivel nagyobb tisztelettel. A július végén beharangozott GTR1 a Ford GT vérvonalát kívánja tovább vinni: alkotói szerint nagyjából így nézhetne ki ma a hatvanas évek GT40 versenyautója által ihletett szupersportkocsi, ha 2006-ban, mindössze két év után nem állnak le a fejlesztésével
Először is nagyobb lenne: a Galpin Auto Sports kézzel épített karosszériája közel 13 centivel szélesebb a nagy példaképénél. Az ügyfél megválaszthatja, hogy alumíniumból vagy szénszálas kompozitból kéri a kasztnit – utóbbi nem csak könnyebb, de olcsóbb is, kerek 200 ezer dollárral (46 millió Ft)
A Ford GT motorjáról leválasztották a kompresszort, helyére ikerturbót illesztettek. Az 5,4 literes nyolchengeres becsült teljesítménye így eléri az 1024 lóerőt, a maximális forgatónyomaték 1002 Nm. Ez a legjobbakhoz mérhető menetteljesítményeket eredményez: a széles és lapos szörnyeteg 3,1 mp alatt gyorsul 100 km/órára, a 0-160-as sprint 6,8 másodpercig tart. A végsebesség meghaladja a 360 km/órát.
Boeckmann, aki családja révén mellesleg az USA legnagyobb Ford márkakereskedésének is tulajdonosa, legalább hat darabot szeretne gyártani az egymillió dollár fölé árazott autóból. Ennyiből már jövedelmezővé válna a projekt.
Az autó gyártásához használt prototípus-szerszámok rövid élettartama miatt legfeljebb huszonnégy darab készülhet a GTR1-ből, amelynek fékjeit az F-22 Raptor lopakodó vadászgép fékrendszere alapján fejlesztették ki, utasterét pedig alumínium és a legkiválóbb Bridge of Weir-i bőr borítja – természetesen kék színben, ahogy az egy Ford GT-hez illik
Szerző: Svékus Gergő
