Rossz fék okozott halálos balesetet

Tanulságos, olykor tragikus közúti baleseteket, és – amiről a hírekben soha nem esik szó – azok bírósági utóéletét mutatjuk be sorozatunkban. Itt a következő sztori – minden autós gondolkodjon el rajta!

Mi történt?

Remek látási viszonyok között, száraz, de hideg időben történt az alábbi tragédia. Az ügyben elsőként meggyanúsított vádlott által vezetett pótkocsis teherautó Pest megyében haladt, amikor a legegyszerűbb manővert kellett végrehajtania: az előtte haladó fékezett, így neki is lassítania kellett. Ekkor jött a baj.

A fékezéstől ugyanis egyből erősen balra húzott a járműszerelvény, majd átsodródott a menetirány szerinti bal oldalra, és frontálisan ütközött a szemből, szabályosan érkező kisteherautóval. Ekkor a furgon a kamion alá szorulva, gyakorlatilag azzal együtt a bal oldali árokba vágódott, a pótkocsi pedig az úttesten a tetejére borulva állt meg.

Sajnos olyan súlyos sérüléseket szenvedett a vétlen sofőr, hogy a helyszínen szörnyet halt.
Ezen felül mindkét teherautó totálkárosra tört, a szintén megsérült rakománnyal együtt a kár elérte a 15 millió forintot.

Mit mondott a műszaki vizsgálat?

Ahogy a népnyelv fogalmaz, perdöntő fontosságúak voltak ebben az ügyben az utólagos műszaki vizsgálatok. Az már ránézésre kiderült, hogy a balesetet okozó kamion egyik bal hátsó gumija „helyenként simára kopott” volt.

Már ez is szabályellenes, ennél súlyosabb ugyanakkor, hogy a teljes szerelvény 5 tengelye közül kizárólag az első fékereje volt megfelelő. A fékek szétszerelésekor kiderült az is utólag, hogy a b-tengely jobb oldali kerekének fékbetétje hiányzott.

A fékpofa lemez erősen poros volt, ebből arra következtetett a szakértő, hogy „a fékbetét már jóval a baleset előtt leszakadt, így ebben az állapotban a teherautó akár több ezer km-t is megtehetett fékbetét nélkül”.

Életveszélyes volt a kamion

Egyértelművé vált, hogy a feltárt valamennyi hiányosság már jóval a baleset napja előtt is fennállt. Vagyis a jármű legkevésbé sem felelt meg a hatósági előírásoknak, nem lehetett volna elindulni vele. A bíróság kimondta, hogy a járműszerelvény a közúti közlekedés biztonságát erőteljesen veszélyeztette.

Sőt, a szakértői vizsgálatok törvényszerűnek nevezték, hogy egy közepesnél nagyobb intenzitású fékezés során a gépjármű ilyen állapotban erőteljesen balra húz. 

Képbe kerül a tulajdonos, és a szerelő

Kiderült az eljárás során, hogy a súlyosan elhanyagolt műszaki állapot már a sofőr munkáltatója (ebben az esetben a tehergépkocsi tulajdonosa) által is észlelhető volt már hónapokkal a baleset előtt. Üzembentartóként neki egyébként is tisztában kell(ett) lennie a jármű elhanyagolt műszaki állapotával, ennek ellenére a járművel való közlekedést nem tiltotta meg az alkalmazottjának.

Tovább cifrázta az ügyben a felelősség kérdését, hogy kevéssel a balesetet megelőzően szerelőnél járt a kamion. Csakhogy a mester a fékeket éppen nem ellenőrizte.

Itt volt némi konfliktus az ügy szereplői között, ugyanis a Dr. Székely Ügyvédi Iroda által védett sofőr az eljárás során állította: kimondottan fékhibával vitte a szerelőhöz a járművet, hiszen érezte, hogy nagyon hosszú a fékútja. A szerelő ezzel szemben azt vallotta, hogy a fékek ellenőrzésére nem volt megbízása.

A bíróság fontosnak nevezte, hogy ha egy szerelő „olyan, előre nem látott hibát fedez fel, amelynek kijavításában a felek nem állapodtak meg, akkor is köteles a hiba felfedezéséről a megrendelőt haladéktalanul értesíteni”. Az autószerelő ezt elmulasztotta, márpedig a vontató és a pótkocsi fékje is problémás volt.

Három vádlott. Mi az ítélet?

Az eljárás során a sofőr közölte, ő nem csak a szerelőnek, hanem a munkáltatójának is többször jelezte a jármű műszaki problémáit. Ugyanakkor nem akart vitába keveredni vele, mert féltette az állását.
Így a sofőr mellett a tulajdonos és a szerelő is vádlottá vált.

A legenyhébb büntetést az autószerelő kapta. A bíróság szerint megszegte foglalkozásának szabályait, ami „közvetlen okozati összefüggésben van a bekövetkezett halálos balesettel”. Ezért bűnös halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében.

Tekintettel arra, hogy nem kizárólagosan az ő mulasztása vezetett a tragédia bekövetkezéséhez, szabadságvesztés helyett csak pénzbüntetést kapott: 250 napi tételt. Az 1 napi tétel összegét a bíróság mindig az elítélt anyagi viszonyai alapján számítja ki, így elvileg elérhető, hogy ugyanaz a pénzbírság (pl. a 250 tétel) egy szegénynek és egy vagyonosnak nagyjából ugyanakkora teher legyen.
 
Ennél súlyosabb ítéletet mért a bíróság a két másik vádlottra.
 
A sofőrt 9 havi felfüggesztett fogházbüntetésre, illetve 1,5 évnyi járművezetéstől eltiltásra, az üzembentartót pedig szintén 9 felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a bíróság.

Utóbbit előzetes mentesítésben részesítette, ami azt jelenti, hogy mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Kvázi úgy tekintik, mintha nem is lett volna ügye korábban: megmarad a tiszta erkölcsi, törlik a bűntettesek nyílvántartásából, még az eljárás során róla készült fotót is megsemmisítik.