A Nürburgring Nordschleife nemcsak a világ egyik legkedveltebb és leghíresebb versenypálya, de egyben a legtechnikásabb is. Ha valaki nem ismeri kellőképpen, annak okozhat meglepetéseket a 26 kilométeres aszfaltcsík. A kanyargós és hullámzó pálya, ami a német Eifel-hegység erdőségeit szeli keresztül, még a legtapasztaltabb pilótáknak is feladja a leckét, és csak „Zöld Pokolként” emlegetik.
Különösen megnehezíti a kanyarok bevételét, ha valamilyen szennyeződés kerül az aszfaltra – mondjuk egy kis olaj, és máris veszélyes leckét kapnak a pilóták alulkormányzottságból. Külső szemlélőként vicces, ahogy egymás után csúsznak neki a szalagkorlátnak az autók, de azért nem lennék a helyükben…. vagyis, dehogynem!
Mindez a fedélzetről.
Szerencsére senki nem sérült meg a VLN (a nürburgringi egyesület hosszútávú kupasorozata) futamon, még a pályán bóklászó pályabírók sem.
