A Ferrari a 2013-as idény kezdete előtt büszkén hirdette, hogy Fernando Alonso utolsó téli tréningprogramjában 936 kilométert biciklizett, 91 km-t futott,  81 km-t úszott és napi hét órát töltött az edzőteremben – olimpiai sportolóhoz hasonlították a spanyolt. A mclarenes Jenson Button szintén híres a triatlonjairól és a hasonló számokkal leírható edzéseiről.
Kérdéses azonban, hogy szükség van-e ilyen szintű edzettségre az F1-ben, hiszen Kimi Räikkönen jóval kisebb erőfeszítéssel is teljesen versenyképes. A korábbi Renault-, McLaren- és Caterham-pilóta, az amúgy szintén sportos Heikki Kovalainen is így látja:
„Nem szükséges extrém kondícióban lennünk, nem egy konkrét célra edzünk, mint az olimpikonok.  Fittnek és egészségesnek kell lennünk, egész évben viszonylag jó formában kell maradnunk, de nem feltétlenül olimpiai szinten” – mondta, hozzátéve, hogy épp ezért a doppingra sincs szükség az F1-ben,
„Nekünk nem kell izmokat építeni vagy az oxigénfelvételünket javítani olyan szinten, hogy ahhoz már valami szert kelljen szedni. Szerintem ebben a sportágban ez nem igazán téma.”
Alonsót már többször is ellenőrizték 2013-ban
Kanyartanulós szer?

Kanyartanulós szer?

Kanyartanulós szer?


A fentiek ellenére az FIA orvosi főnöke, Jean-Charles Piette tavaly év végén azt nyilatkozta, hogy mivel a Forma-1-ben ezredmásodpercek számítanak, hajszálnyi különbségek döntenek, így elvileg talán láthatnak fantáziát a doppingszerekben a pilóták. 
Nyár végén a francia antidopping-szervezet 203-2005 közötti vezetője, Marc Sanson azzal állt elő, hogy tudomása szerint a Forma-1-esek is használnak, vagy legalábbis korábban használtak teljesítményjavítókat. 
„A versenyzők hosszú éveken keresztül használtak takrint, egy olyan szert, amely (a memóriaromlással járó) Alzheimer-kór kezelésére alkalmaznak, hogy könnyebben megjegyezzék a pályák nyomvonalát” – állította. 
Az FIA korábbi, 2012 végén elküldött orvosi főnöke, „az F1 doktora”, Gary Hartstein alaposan felháborodott Sanson kijelentésén, a Twitteren „szenzációhajhász okoskodásnak” bélyegezte azt, hozzátéve, hogy „a takrin sosem szerepelt a tiltott szerek listáján.”
Hartstein később hosszabban is nyilatkozott:
„Láttam ezt az ostoba sztorit, nagyon megdöbbentett, ugyanis az említett szer még azoknál sem működik mindig, akiknek szánták. Ha működne, akkor nyilván mindenki szedné, 50 éves kor fölött mindannyian azt asztalt verve követelnénk a háziorvosunktól. Amúgy meg számtalan mellékhatása is van.”
„A legérdekesebb, hogy itt most egy doppingszakértőről van szó, aki össze-vissza locsog a sajtónak, pedig a szer soha nem is szerepelt a tiltólistán. Ha nincs a listán, akkor bárki szedheti akár minden nap, az nem dopping. Lehet, hogy jobban teljesít tőle az illető, lehet, hogy knyiffan, akármi történhet, de nem dopping. Lehet, hogy hülyeség, de biztosan nem dopping.”
A volt F1-doki emellett meg van győződve róla, hogy a pilóták nem nyúlnak semmilyen szerhez.
„Ezek a srácok teljesen tiszták. Nem azért mondom ezt, mert naiv vagyok, hanem mert komoly szerepet vittem az FIA antidopping-programjában. Ezeknek a srácoknak a maximumot kell hozni vezetés közben, a tiltott szerek listáján pedig nincs olyasmi, ami ezt segítené, pont. És ezt ők is tudják.”
Alonsót már többször is ellenőrizték 2013-ban

Alonsót már többször is ellenőrizték 2013-ban

Alonsót már többször is ellenőrizték 2013-ban


Kovalainen is elveti a takrin-elméletet, nem is hallott még a szerről: „Furcsán hangzik, mert nekem legalábbis sosem volt gondom a pályák memorizálásával. Esetleg ha a Nordschleifét (a Nürburgring 22 km-es, 160 kanyaros nagykörét) kellene betanulni két edzéskör alatt, akkor lenne értelme, de alig hiszem, hogy a modern F1-pilóták rászorulnának ilyesmire.”
A Nemzetközi Antidopping Ügynökség, a WADA egyébként rendszeresen szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tart a Forma-1-es pilóták körében, és eddig senki sem bukott meg. A Red Bull-os Mark Webber sem hallott még a takrinról, a vizsgálatokkal pedig semmi problémája, „jobb félni, mint megijedni”, véli.
„Megvan az anyagi keret, hogy tisztességes ellenőrzések legyenek a sportágban, és bár nincsenek problémák, azért sosem szabad legyinteni a dologra, mindig lehet még többet tenni. Nem azt mondom, hogy még több ellenőrzés kellene. Engem is teszteltek a Német Nagydíj után, nekem az volt az első alkalom, amikor vérvétel is volt, és semmi gondom nem volt vele.”
„Mindig elnézést is kérnek az ellenőrzésért, de én örömmel állok elébe, ez egy jó dolog. Jó hely a paddock, de mindenkiben vakon meg lehet bízni? Azért nem árt az ellenőrzés.”