A fenti képen Ön szerint van zebra vagy nincs? És majd a rendőr szerint, ha Önt elgázolják vagy Ön gázol itt? (Budapest, Feketesas utca – a Google Maps fotója tavaly készült itt, azóta újrafestették egy kicsit, de tábla nem került elé, az eredmény a videó végén látható.)
Pintér Sándor belügyminiszter úr szerint a jövő évben traffipax-vásárlásra költendő 12 milliárd forint jó helyen lesz, a sebességmérés szerinte továbbra is jó eszköz a balesetek számának csökentésére. Lelke rajta, a projekt egy részével, a fix traffipaxok kihelyezésének hasznával tulajdonképpen nem is nagyon lehet vitába szállni. Ha tényleg veszélyes helyre teszik ki őket, akkor aki ismerős a környéken, tudja hol van a kamera és azért megy lassabban, aki nem ismeri, azért, mert nem tudja, hol számítson drága felvételre – az eredmény bizonyára valóban kevesebb baleset lesz a traffi környezetében. (A rendőrök által működtetett, lesből támadó mobil pénzbeszedőgépekről persze más a véleményünk.)
Ugyanakkor elég pár kilométert autózni erre-arra, szinte bármerre Magyarországon, hogy az embere rájöjjön: nem állunk olyan jól közlekedés-szabályozás terén, hogy már csak a traffipaxok számának növelésével javíthatjuk a közlekedés biztonságát. Az sem lenne baj, ha a közúti jelzések normálisan és egyértelműen lennének elhelyezve. Még az emberéletre leginkább veszélyes autó-gyalogos találkozási pontok, a zebrák (közlekedési bikkfanyelvül gyalogos-átkelőhelyek (habár magában a KRESZ-ben is kétféleképp, gyalogos-átkelőhelyként és gyalogosátkelőhelyként is szerepel a szó az általános magyar slendriánság tanúságaképp)) állaga is siralmas. 12 milliárdból elég sokat rendbe lehetne tenni.
Egy órányi autózás se kellett Budapesten és Budakeszin az alábbi videó nyersanyagának elkészítéséhez. 2014 van, májusban leszünk 10 éve az EU tagja, ráadásul az ország leggazdagabb vidékén videózgattunk:
Hogy tiszta legyen a kép, íme, a jó zebra ismérvei – ezeket nem én találtam ki, hanem a törvény mondja, pontosabban a:
20/1984 számú KM rendelet, mely a közlekedési jelzések elhelyezéséről szól:
11.§ 1. A közúti jelzéseket a KRESZ és a vonatkozó szabványok rendelkezéseinek megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy azok a járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzés vonatkozik, bármely napszakban, kellő távolságból észlelhessék, és azokból – helyismeret hiányában is – a forgalmi rendet félreérthetetlenül felismerhessék.
E rendelet melléklete, a Forgalomszabályozási műszaki szabályzat, 23.3: A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet úgy kell elhelyezni, hogy az
b) az egész úttesten – illetőleg ahol több úttest van, ott az összes úttesten – összefüggően átvezessen.
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet melléklet, „A közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményei” műszaki szabályzata (JETSZ), 18.9. a) A „Kijelölt gyalogos-átkelőhely” jelzőtáblát a gyalogos-átkelőhely útburkolati jelének menetirány szerinti kezdeténél, illetve előtte 2 méter távolságon belül kell elhelyezni.
A Vezess szerkesztőségének utcája a Google Mapsen: bekanyarodva nincs tábla; ez elsőre hibának látszik, de mivel a KRESZ szerint az utcába bekanyarodó autóval szemben a gyalogosnak elsőbbsége van, ide pedig nem vezet be egyenesen út, a táblakihelyezés sem kötelező – vagyis ez a kereszteződés rendben van, egy táblával is
b) Ha a 18.9. a) pontban említett elhelyezés
ba) a járdán vagy útpadkán levő, a táblát takaró akadály (pl. fa, villanyoszlop stb.) miatt nem biztosítható, a táblát a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt, ahhoz a lehető legközelebb kell elhelyezni,
bb) a járda lekerekítő íve miatt nem biztosítható, a gyalogos-átkelőhely útburkolati jelének menetirány szerinti kezdete után, ahhoz a lehető legközelebb is elhelyezhető. (értelmezés kérdése, hogy a tábla elhelyezhető-e jóval a zebra vége után is, mint a budakeszi első esetben a videón – a szerző.)
Törvény meg szabály tehát volna bőven, amit be lehetne tartatni – kár, hogy a hatóságok figyelme valahogy aránytalanul oszlik meg a közlekedők és a közlekedést úgy-ahogy szabályozó útkezelők között.
