A főváros első trolivonalát 1933 december 16-án adták át. A 2,7 kilométeres pályát az óbudai villamos meghosszabbítása helyett építették ki a Vörösvári úttól az óbudai temetőig. A vonalat 1944. szeptember 21-én szüntették meg, miután Budapest ostromában a felsővezetékek és a vezetéktartó oszlopok nagy része megsemmisült, a nagy anyaghiány miatt pedig a helyreállítás nem jöhetett szóba.
Krámli Mihály, a Közlekedési Múzeum főigazgatója a kiállítás megnyitóján felidézte, hogy az első, még a történelmi Magyarország területén található trolivonalat 1904-ben indították be Poporád és Ótátrafüred között, majd a 30-as években a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Vállalat (BSzKRT) szerződésben vállalta, hogy öt új villamosvonalat épít Óbudán, de a Vörösvári út és az óbudai temető között a várható alacsony kihasználtság miatt sín nélküli villamos autóbuszvonal épült meg.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója amellett, hogy büszke a fővárosi troliközlekedés múltjára, a jövőre is nagy hangsúlyt fektet. Ezt támasztja alá egyebek mellett az új trolibuszok beszerzése is uniós források segítségével, valamint a hálózat kisebb bővítésének tervei is. Jelezte ugyanakkor, hogy az elektromos buszok elterjedésével és a technika fejlődésével a hálózat bővítése a közeljövőben nem lesz gazdaságos, ugyanakkor a meglévő vonalak beszüntetése és buszokkal való kiváltása sem lenne az.
Szedlmayer László, a BKV megbízott autó- és trolibusz üzemeltetési vezérigazgató-helyettese szerint 39 hónap kivételével nyolcvan éve folyamatosan van troliüzem Budapesten, ahol európai szinten is jelentős, majdnem száz kilométeres hálózat van és 150 troli közlekedik ezeken a vonalakon. A múzeum előtt vasárnapig a látogatók trolibuszokat is megtekinthetnek, köztük a nemrég kivont ZIU-9-es modellt, valamint az első Ikarus trolit és az első IK260-as prototípust is.
(Forrás: MTI)
