A Toyota az autó vagy város?

Gajdán Miklós kollégánk, társlapunk, az AutóMagazin vezetőszerkesztője az európai Év Autója zsűritagja. Mivel az autógyártók számára nagyon nem mindegy, mit gondol róluk egy ilyen befolyásos személyiség, olyan helyekre utaztatják, olyan kocsikat mutatnak meg neki, melyekről mi, egyszerű halandók még csak nem is biztos, hogy álmodozhatunk – talán azt sem tudjuk, hogy léteznek. Nemrégiben például a Toyota vitte el a Tokiói Autószalonra, de ha már lerepültették vele azt a párezer kilométert, nem állt meg a program az egymással beszélgető autók tesztelésénél.

Toyota – nem egy autómárka, inkább egy kis világ

Miki kissé kóválygó fejjel jött haza, mondta, hogy négy napig minden reggel beültették egy buszba, amivel csak este vitték vissza a szállodába, és közben folyamatosan mutatták neki a jövőt, amitől egy kicsit elfáradt. Nem is csoda, felfoghatatlan léptékű az az ipari, tudományos, szociológiai, futurológiai, ökológiai gigavállalkozás, amit Toyotának hívnak és aminek eredményeiből mi itt Európa pechesebb felében még az immár harmadik generációját futó hibridmodell létezését is alig-alig vagyunk képesek megérteni.

Kollégánk hozott egy kis mappányi prospektust, brosúrát, no meg pár gigabájtnyi fotót, videót olyan, a Toyotához kapcsolódó érdekességekről, amelyekből nem az tűnik ki, hogy a Toyota csupán egy autómárka volna. Magyarország második legnagyobb városa Debrecen, kétszázezer lakossal. Magyarországon 2012-ben 125 121 darab Toyota személyautó futott az utakon. A Toyota csak tavaly több mint 9 900 000 autót gyártott világszerte. És a Toyota nem csak egy márka, hanem Japánban egy város is; Toyota City ad otthont e világbirodalom központjának. Toyota City lakosainak száma: 422 456 fő (2013. november).

Toyota City

Tulajdonképpen semmi különös, mérsékelten ronda iparváros a Google StreetView tanúsága szerint, hasonlóan kies fekvéssel, mint a német autóipari körzetek nagyvárosai. Csak a városmenedzsment tudatosabb és persze a lakosság fegyelmezettebb kissé, mint Európában szokás.

A japán kormány 2010-ben azon négy mintaprojekt egyikének választotta Toyota Cityt, melyekben a japán társadalom mintegy kikísérletezi, hogyan éljenek az emberek megújuló energiaforrásokra alapozva, fenntartható módon, a környezetet a legkevésbé terhelve, de a XXI. századi igényeknek is elfogadható életstílusban. Vállalkozások, egyetemek, civil csoportok együttműködésében kalapálják itten a jövőt.

Nem a rezsicsökkentés a cél, hanem a CO2-emisszió radikális csökkentése (2030-ra minimum 30, 2050-re minimum 50%-kal, de a cél inkább az 50 illetve 70%), az egyéni és közösségi közlekedés egyidejű és tudatos átalakítása, az ipar fenntartható működésének megalapozása. A stratégiát nem a következő választásokig írják, már most tudatosan zajlik olyan erdők telepítése, melyeket százéves gazdálkodási távlatban kezelnek.

A lakosok támogatásokra számíthatnak, ha Smart House-okat, intelligens, optimalizált energiagazdálkodású otthonokat teremtenek (mellesleg a Toyota ilyen készházakat is gyárt; erről hamarosan külön írásban számolunk be). Támogatás jár elektromos jármű vásárlásához, elektromos töltőpontok létrehozásához. Támogatásokkal operálnak, nem kényszerrel – ez is elég szimpatikusnak tűnik innen a 2013-as Magyarországról.

Toyota Cityben a hidrogénkút, az elektromos autók bekapcsolása az épületek energetikai rendszerébe, a kis elektromos személyi közlekedési eszközök, a car sharing (autómegosztás) nem jópofa különlegességek, hanem már most éppúgy a mindennapok eszközei, mint mondjuk a mobilnet vagy a kábeltévé. A városban 33 nyilvános elektromosautó-töltő pont üzemel, ebből 22 napelemekkel termeli meg az energiát.

Ecoful Town

A 92 hektáron elterülő Toyota City közepén Ecoful Town néven üzemel az jelenleg 70 ezer négyzetméteres, jövő tavaszra másfél hektárosra bővítendő terület, ami amolyan mintaprojekt a mintaprojektben. Ez tulajdonképpen egy látogatóközpont, ahol talán a mégoly megrögzött V8-pártiak és benzinvérűek is ráérezhetnek egy kicsit arra, hogy nem is lesz olyan vacak az a füstmentes jövő, ha ügyesen csináljuk meg.

A füvesített parkolóhelyektől az elektromos köz-kerékpárokon át az utasigényeknek megfelelően változó útvonalú minibusz-rendszerig, a bejárható, kipróbálható Smart House-tól a szigorúan helyi alapanyagokból dolgozó étterem működéséig, a csapadékvizet összegyűjtő, megőrző úthálózattól a hidrogén-infrastruktúráig minden úgy működik itt, ahogy tulajdonképpen már mindenhol működni kellene a fejlett társadalmaknak, ha nem a Mad Max világát szeretnénk megteremteni a jövő generációknak.

Hasonló mintaprojektek persze Európában, Észak-Amerikában is akadnak. A Toyota nevéhez kötődő japán tanulmányvárosnak inkább az az érdekessége, hogy nem a politika, hanem egy cég jövőképe, stratégiája adja az egésznek az alapját. És ha egy profitorientált gigavállalat hajlandó ilyen szinten befektetni a jövőbe, akkor talán mégsem a Mad Max lesz majd az emberiség következő civilizációs állapota.