Tanulságos közlekedési szituációk mellett olykor tragikus közúti baleseteket, és – amiről a hírekben ritkán esik szó – azok bírósági utóéletét mutatjuk be sorozatunkban.
Ezúttal egy előzésből lett ügy, érdekessége a történetnek, hogy nem az vétett hibát, aki előzött. A kocsioszlopban hátul haladó középkorú férfi a KRESZ előírásainak megfelelően gyorsított, indexelt és már az előzendő autó mellett haladt, amikor a jobbján a lassabb jármű sofőrje az akciót nem vette észre, és ő is előzésbe fogott.
A hátulról érkező kocsi vezetője hirtelen a fékre lépett, közben balra rántotta a kormányt, minek következtében az árokba csúszott. Nem ért egymáshoz a két autó, ám az árokba esett kocsi mégis súlyosan megrongálódott. Szerencsére nem sérült meg benne senki.
Mi kerülhet bele a kártérítésbe?
A Dr. Székely Ügyvédi Iroda által képviselt károsult közel 3 millió forint megfizetését kérte az idős alperestől. Ez az összeg a javítási költségből és az úgynevezett „elmaradt vagyoni előnyből” állt össze, utóbbi a jármű havi 150 ezres esetleges bérleti díjának kiesését jelentette.
A vétkes sofőr csak a javítási költségek kifizetését vállalta volna magára, miközben elismerte a baleset okozását. Elmondta továbbá a bíróságnak, hogy előzésének megkezdése előtt nem nézett a tükörbe, és a járműve balra haladása közben vette észre a mellette lévő járművet. Bár visszarántotta a kormányt, de a másik kocsi ekkor már megkezdte az „elhárító manővert”, későn érkezett a korrekció.
Egy lett a három millióból
Miért kell egymilliót fizetni?
A bíróság nem fogadta el a felperes érvelését, miszerint havonta 150 ezer forintos bevételhez jutott volna a kocsi bérbeadásával, így a kétmilliós elmaradt vagyoni előny kifizetését jogalap hiányában elutasította. Nem derült ki az eljárás során, hogy kocsiját bármikor korábban bérbe adta volna.
Végül a bíróság egymillió forintos kártérítésre kötelezte a vétkes sofőrt.
