Részegen soha nem szabad a volán mögé ülni, pláne akkor nem, ha haverok is vannak a közelben és nekik sincs annyi eszük, hogy megálljt parancsoljanak. Ilyenkor rengeteg logikátlan ötlet eszünkbe juthat, például az, hogy megpróbáljunk autóval egyensúlyozni a betontöltés peremén.
Szegény Ladát sajnálom a legjobban, bár amilyen strapabírók az AutoVAZ járművei, simán lehet, hogy minimális bütykölés után pöccre fog indulni.
A pórul járt Samara egyébként a VAZ-21099 kódszámot viseli, ami a négyajtós szedánt jelöli. 1990-ben jelent meg a „szamár” lépcsőshátú változata, és egészen 2004-ig gyártották. A modell utastere és eleje is különbözött a ferdehátú Samarától, a gyár ezzel szerette volna kifejezni, hogy új típusról van szó. A hagyományos Samarák elején a fényszórók körüli rész különálló karosszériaelem volt, a szedánon azonban az elülső oldalelemek egy részből álltak, valamint a hűtőrácsa is eltérő volt a ferdehátúétól.
Később már a három- és ötajtósokat is ilyen első résszel készítették, először csak 1,5 literes motorral szerelt változatok kapták meg ezt a dizájnt, majd az 1,1 és 1,3 literesek is így készültek. Egyes országokban az autó eltérő neveken futott, Franciaországban „Sagona”, Belgiumban „Diva”, Németországban „Forma”, Ausztráliában pedig „Sable” volt a neve.