A Lamborghini és a Zagato közötti együttműködés a kezdet kezdetéig vezethető vissza: az 1963-ban bemutatott legelső Lamborghiniből, a 350 GT-ből már két évvel később megépítették a 3500 GTZ-t. Az évek során számos látványos kooperáció született, ez a mostani egy magángyűjtő, bizonyos Albert Spiess felkérésére született.
Spiess úr birtokában számos egyedi Lambó, valamint több Zagato modell is van, és mivel idén 95 éves a manufaktúra, gondolta, ideje volna építeni egy autót a Lamborghini legsikeresebb modelljéből: a Gallardo LP570-4-ből.
Szokásos módszere szerint a Zagato teljesen átértelmezte a donormodellt, csupán a műszaki sarokköveket (biztonság és hajtáslánc) nem piszkálta. Alapvetően átrajzolta ellenben az autó minden porcikáját.
Az orr egyetlen, szénszálból megformált, gigantikus száj, a kerékívek maguk is légbevezető szerepet kaptak, a szélvédő tövében pedig egy légterelő szárny kapott helyet.
A tetőoszlopok beleolvadnak az üvegfelületekbe, így lebegni látszik a tető; hátul a versenysportból ismert, hatalmas kürtő táplálja friss levegővel a motort. A dupla buborék tetőt kettéosztó légbevezető torok, no meg a hátsó oldalablakok helyét elfoglaló nyílások miatt az oldalsó légbeömlőket visszafogottabban oldhatta meg a stúdió.
Az autó farát lecsapták, gyakorlatilag nem maradt más, mint a motor köré épített, hálós ketrec. Utóbbi a két, kör alakú lámpatest között rálátást (vagy inkább sejtést) enged az autó lényegi elemeire.
