Az önkormányzat úgy döntött, kijavíttat egy szeletet a legendásan pocsék hazai úthálózatból – innen indult, majd tragédiába torkollott az a történet, amit a közlekedési ügyek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk következő darabjaként bemutatunk olvasóinknak.
A dunántúli kisváros vezetése megrendelőként vállalkozási szerződést kötött Zoltán cégével a települést átszelő út aszfaltjának felújítására. A cég hosszú pályáztatási eljárást követően győzött, majd a munkához alvállalkozási szerződés keretében más társasággal együttműködve meg is kezdte a közel 2 km-es út felújítását. Zoltán a cég ügyvezetőjeként felelt a saját embereinek munkája mellett az alvállalkozó tevékenységéért is.
Egy meleg nyári hétfőn az alvállalkozó csapata megkezdte a munkálatokat, természetesen a jóváhagyott kiviteli terveknek megfelelően. A munka első fázisában felbontották az aszfaltot a csatornafedelek mentén, majd a brigád az aszfaltdarabok egy részét a csatorna körül szétszórva az úttesten hagyta. Lényeges, hogy ezt a napi munka végeztével nem kerítettek el a forgalom elől, és nem is világították ki éjszakára sem.
Arra gurult Jenő bácsi a Babettájával
Sötétedés után indult hazafelé Jenő bácsi a közeli kocsmából, mint a későbbi vérvétel bizonyította, „közepes alkoholos befolyásoltság mellett”. A 81 éves férfi Babettája körülbelül 30 km/órás sebességgel haladt, amikor figyelmetlensége, és az elfogyasztott szesz együttes következményeként későn vette észre a munkások által az útszélen hagyott törmeléket.
Motorjával ráhajtott, elveszítette uralmát a Babetta fölött, és az úttestre esett. A műtétek és a gondos ellátás ellenére sem tudtak rajta sajnos segíteni az orvosok, 8 nappal később életét vesztette a kórházban. A rendőrség által kirendelt orvosszakértői vélemény szerint „ok-okozati összefüggés van a sérülések és a halál beállta között”.
Kiderült a nyomozás során, hogy valójában nem a bontást végzők hibáztak, hanem Zoltán. A forgalomterelési terv ugyanis nem tartalmazta a munkaterület szakszerű éjszakai kivilágítását, körbekerítését, és kibójázását. Ezzel – vagyis a feledékenységével – Zoltán a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztette, ugyanis az ide vonatkozó rendelet szerint az ilyen munkaterületeket a megállási látótávolságból észlelhető folyamatos piros, vagy villogó borostyánsárga fényű lámpával kell jelölni.
A rendőrség meghallgatta mind a két cég aznap munkába állt alkalmazottait, valamint munkabiztonsági-, műszaki-, és orvosszakértőt rendelt ki.
Kissé meglepő ítélet
A dr. Székely Ügyvédi Iroda által védett Zoltán az eljárás kezdetétől együttműködő volt, beismerő vallomást tett, miszerint a feledékenysége miatt nem lett kivilágítva éjszakára a munkaterület, hiszen azt a terv nem tartalmazta. Ugyanakkor a védekezésnek része volt, hogy a szerződés egyik kitétele szerint az alvállalkozó a munkáját a rá vonatkozó jogszabályok alapján végzi, amibe bele tartozik a korábban említett Útügyi Műszaki Előírás is. Elmondta továbbá, hogy az alvállalkozó régóta aktív az útépítések területén, így elvárható lett volna tőle, hogy a terv hiányosságát észlelje.
Több tárgyalási napot követően arra jutott a bíróság, hogy Zoltán szabályszegése és a babettás bácsi halála között ok-okozati összefüggés van. Az ittas robogós megszegte a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontját, Zoltán pedig nem gondoskodott megfelelően a munkaterület kivilágításáról, amit a rendelet mellett az önkormányzattal kötött szerződés is rögzített.
Az ügyészség „a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség” miatt emelt vádat a cégvezető ellen, a bíróság viszont végül nem szabott ki büntetést, hanem 1 évre próbára bocsátotta. Emellett kötelezte az ügyben felmerült bűnügyi költség megtérítésére, ami közel félmillió forint volt.
