A jármű vezetőjének a biztonság érdekében sok elvárásnak kell megfelelnie, gyakran egyidejűleg. Figyelnie kell a sebességre, a közúti jelzésekre, más közlekedők magatartására, az út esetleges hibáira, észlelnie kell a közúti veszélyeket stb. Mindezeknek a követelményeknek egy fáradt, kimerült járművezető nem képes megfelelni – írja a rendőrség baleset-megelőzéssel foglalkozó honlapja. 
A vezetés során a fáradtság általában úgy nyilvánul meg, hogy a sávtartás bizonytalanná válik, a járművezető nem képes a sebességet tartani, helytelenül becsli meg a távolságokat, lassabban reagál stb.
Amennyiben a járművezető ezeket a jeleket figyelmen kívül hagyja, akkor könnyen az úgynevezett mikroalvás fázisába is eshet. A mikroalvás rövid ideig, általában legfeljebb 1-5 másodpercig tartó mély, öntudatlan állapotot jelent. A szem gyakran le sem csukódik, csak éppen képtelen reagálni a külső körülményekre, változásokra, így utasok észre sem veszik, hogy a jármű kontroll nélkül halad.
Márpedig egy 90-100 km/óra sebességgel haladó jármű a mikroalvás fázisában akár 100-150 métert is megtehet mindenféle irányítás nélkül.
Ősszel és télen a mikroalvás veszélye nagyobb, ami alapvetően a hosszabb időtartamú éjszakai és korlátozott látási viszonyokra vezethető vissza. Sötétben ugyanis megerőltetőbb a vezetés, s több koncentrációt igényel, mint nappali világosság esetén.
Ezért tanácsos gyakrabban (akár két óránként 20 perces) szüneteket tartani, a járműből kiszállva mozogni, étkezni, kávét, frissítőt inni, s az utat tovább folytatva a melankolikus zenét, valamint a túl meleg fűtést mellőzni. Bár a legjobb megoldás az alvás – még ha rövid ideig tart is -, mely közismerten egyike a legfontosabb életszükségleteinknek.
Forrás: ORFK-OBB.
