Szabálytalanságát tagadó autós, jogsi nélkül száguldó motoros, és egy szerencsétlen harmadik, aki belehalt sérüléseibe.
Közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk újabb darabja arra szomorú példa, hogy a naponta használt, megszokott úton is könnyű tragikusat hibázni.

A hatvanhoz közeli nőgyógyász évtizedek óta vidéken praktizál, több ezerszer tette már meg budai otthona és a dunántúli kisváros kórháza közötti 85 kilométeres távot. Nem csak ő menne végig csukott szemmel a megszokott úton, az autója is odatalálna magától. Természetesen a táblákat, felfestéseket, és az elsőbbségi viszonyokat is jól ismeri ezen az útvonalon, mégis tragédiát okozott a szabálytalansága.
 
Tél vége volt, száraz idő, még csak nem is túl hideg, amikor rutinszerűen hazaindult az éjszakai ügyeletét követően délelőtt, kitűnő látási viszonyok mellett. A várost elkerülő útról a főútra felhajtó hídon balra akart kanyarodni, hogy megkezdje útját Budapest felé. Indexelt, de a kanyarodást jelző útburkolati jel előtt levágva a kanyart a járműforgalom elöl elzárt területen fordult balra, szerinte olyan 20-25 km/órával, és összeütközött a kb. 100 km/órás sebességgel érkező motorral.
 
A motoros kétoldali alkartöréssel és sokszoros bordatöréssel 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, a hátul ülő utasa viszont a jó minőségű sisakja, és a komoly motorosruhája ellenére a kórházban belehalt sérüléseibe. A fiatal Jeep Grand Cherokee-t vezető főorvos apró karcolásokkal megúszta, elmondása szerint nem látta a felé száguldó motort. Amit tudott, segített a sérülteken a mentők megérkezéséig.

Tagadott az orvos

A nőgyógyász a nyomozás során, majd pedig a bíróság előtt sem vállalta a bűncselekményért a felelősséget, vallomásainak lényege az volt, hogy lassan közelítette meg a kereszteződést, bár elismerte, hogy levágta a kanyart. Ebben hibásnak érezte magát. Állította, hogy körülnézett, de a közeli emelkedő miatt nem látta a motorost, csak az ütközés pillanatában fedezte fel, így nem volt lehetősége az ütközés elkerülésére.
 
Több vallomásában hivatkozott arra, hogy azért nem láthatta a szemből érkező motort (ami egyébként használt tompított fényszórót), mert az eltúlzott sebességgel száguldott, és így számára még nem volt észlelhető a kanyarodás megkezdésekor.

Nem volt jogsija a motorosnak

A rendőrség még a kórházban kihallgatta a gyógyuló motorost, aki szerint a Jeep megpillantása után azonnal vészfékezett, de az ütközést sajnos képtelen volt elkerülni. A fékezés intenzitásával kapcsolatban azonban olykor ellentmondásba keveredett önmagával, a nyomozás és a bíróság előtt nem mindig ugyanazt, ugyanúgy vallotta.
 
Sőt, az is gyorsan kiderült, hogy nincs A kategóriás jogosítványa.

Főorvos gázolt halálra motorost 7
Az ügyben összesen három igazságügyi műszaki szakértőt hallgatott meg a bíróság. Kettőt a nyomozóhatóság rendelt ki, a harmadik szakértői véleményt pedig a védelem csatolta be, mint magánszakértői véleményt.  A nyomozás során az egyik szakértő a rongálódásokból megállapította, hogy az autó ütközési sebessége kb. 30 km/óra, míg a motor sebessége 70-75 km/óra között lehetett.
 
A bíróság két tárgyalási napon keresztül csak a szakértőket hallgatta meg. 

Ki mit vétett?

A bíróság megállapította, hogy a dr. Székely Ügyvédi Iroda által védett főorvos vádlott a következő KRESZ szabályokat szegte meg:
  –  azzal, hogy ráhajtott a járműforgalom elől elzárt részre, megszegte a KRESZ 18. § (1) bekezdésének k) pontját
  –  azzal, hogy a kanyar ívét levágva, a kanyarodást nem az útburkolati jeltől (elsőbbségadás kötelező vonal) hajtotta végre, megszegte a KRESZ (3) bekezdését
  –  azzal, hogy nem biztosított elhaladási elsőbbséget a szemből elsőbbségi helyzetben közlekedő motoros részére, megszegte a KRESZ 31. § (5) bekezdésének c) pontját
 
De a motoros részére is felróható, hogy megszegte a KRESZ 26. § (1) bekezdésének ac) pontját, amikor a megengedett legnagyobb sebességet túllépve 100-104 km/órával száguldott.
 
A bíróság megállapította, hogy a vádlott elkövette a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségét. Egy ember meghalt, egy pedig maradandó fogyatékosságot szenvedett.

1,5 év szabadságvesztés

Ítélete meghozatalakor súlyosító körülményként értékelte a bíróság a többszörös KRESZ-szegést. Enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, kifogástalan közlekedési múltját, az időmúlást.
 
A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy sajnálja a baleset bekövetkezését, de őt felelősség nem terheli.
 
Ennek ellenére a bíróság 1 év 6 hónap  fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, a jogsiját is bevonták 1 évre, ugyanakkor a szabadságvesztést 3 év próbaidőre felfüggesztette. Ezen felül az eljárás folyamán felmerült félmilliós bűnügyi költséget is ki kell fizetnie.

(A cikkben szereplő fotók illusztrációk.)