Csak két csomag tésztát vettél, de órák óta sorban állsz a pénztárnál. Gyűlik a düh, érik a pofon. Nem engednek besorolni, hiába indexelsz, majd rád dudálnak mert tolakodsz. Gyűlik a düh, érik a pofon.
Parkolnál a mélygarázsban, ahol hatszáz helyből csak egy szabad, erre ez is túl szűk, mert valaki trehányul állt meg. Gyűlik a düh, és esetünk főszereplőjében megérett a pofon, aminek nyomán átkapcsolt ámokfutó őrültbe. Úgy érezte, eljött az ideje sutba dobni a legáltalánosabb erkölcsi szabályokat, és autóromboló, teljesen értelmetlen akcióval leereszteni a fáradt gőzt.
Tény, kevés helyet hagyott a mellette álló, de ez még nem ok arra, hogy összetörjék a kocsiját! Ráadásul a helyi hírekből kiderült, hogy az összetört autó tulajdonosa teljesen ártatlan volt az ügyben, egy őt szállító ismerőse parkolt nem túl precízen.
Valljuk be, néha átfut agyunkon a közlekedésben felmerülő problémák hasonló rendezése, de inkább iszunk este egy sört, elmegyünk futni, horgászni, vagy metál zenére sárban fetrengünk valamelyik fesztiválon, és rájövünk: ENNYIT NEM ÉR!
