A Magyar Lízingszövetség szerint súlyos zavarokat okozhat a devizaalapú finanszírozási szerződések rendezésére irányuló új szabályozás. A szövetség álláspontja szerint a törvényalkotók nem fordítottak figyelmet a közvetlenül a fogyasztóknak nyújtott jelzálog alapú lakásfedezetű devizahitelezés és a személygépkocsi lízing-, illetve hitelkonstrukciók megkülönböztetésére.
Egy tavalyi felmérés szerint a magyar családok 69 százalékában a férfi dönt az autóvásárlásról
Lévai Gábor, a szervezet főtitkára szerint fontos, hogy a lízingcégek hitel- és lízingszerződései nem tisztességtelenek. A bankok által folyósított devizaalapú lakáshiteleket és a pénzügyi vállalkozások, lízingcégek által banki forrásból finanszírozott ügyleteket nem szerencsés egy kalap alá venni. A gépjárműlízinggel vagy hitellel foglalkozó társaságoknak – a bankoktól hiteleket felvevő magánszemélyekhez hasonlóan – nem volt lehetőségük középárfolyamon devizához jutni, és a pénzintézeti refinanszírozás költsége is változhatott. Adott esetben tehát az árfolyamok különbözőségéből eredő különbség (az úgynevezett árfolyamrés) a lízingtársaságoknál, pénzügyi vállalkozásoknál tényleges költségként merült fel, ahogy a kamatok módosításának terhei is.
A szövetség álláspontja szerint az új szabályozás a gépjárműlízinggel és hitellel foglalkozó társaságok számára kiemelkedően magas, az előzetes becslések alapján 100 milliárd forintos nagyságrendű többletterhet jelent, ami súlyos zavarokat okozhat a szektor működésében. Becsléseik szerint a törvényjavaslat benyújtott szövege alapján a pénzügyi vállalkozásokat sújtó összeg jelentősen meghaladhatja ezen vállalkozások saját tőkéjét, ami számos esetben a tevékenység folytatását lehetetleníti el.
