Több okból sem volt esélyünk arra, hogy megszerezzük az F60 Americát. Hogy csak egyet mondjunk, nem élünk az Egyesült Államokban, ami kifejezetten hátrány egy olyan autó esetén, amelyet csak az USA piacára terveztek, és sehol máshol a világon nem is fogják forgalmazni.
A csodálatos barchetta az F12 Berlinetta alapjaira épül. A tető eltávolítása már önmagában elég lett volna ahhoz, hogy a márka rajongói földön kúszva imádják a Ferrari nevét – tessék mondani, ha most meg lehetett csinálni, eddig miért nem távolították el az autó tetejét? -, ám ennyivel nem érte be a gyár.
Mivel különleges modellről volt szó, belül is különleges kialakítást kapott: a vezető környezete, a műszerfaltól a padlókonzolon és az ajtókárpiton át az ülés mögötti felületig, látványos piros fényezést kapott. Ezek a felületek egyébként szénszálas kompozit anyagból készültek.
Ehhez piros bőrülés dukál; még a biztonsági öv és a kormány egyenes alsó szakasza is piros. Az utas oldalán ezzel szemben meghagyták a szabványos, fekete kivitelt, egyedül az ülés mögötti üreg rímel a vezetőére. Mindkét ülés középvonalát stilizált amerikai zászló díszíti egyébként.
Azzal kezdtük, hogy ha megvolna is a pár csillió forintunk az autóra, akkor is hiába ácsingóznánk utána. Nos, a földrajzi távolság még talán leküzdhető akadály volna, de van egy ennél prózaibb gátja is annak, hogy a 6,3 literes V12-es hangját tető nélkül élvezzük: a Ferrari mindössze tíz példányban készíti a magyar idő szerint holnap hajnalban, egy gála keretében leleplezendő autót, és mind a tízet előre, látatlanban eladták.
Erre azért lehetett számítani.
