A közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk legújabb történetének tanúsága elvileg evidencia: a gyerekekre minden más közlekedőnél jobban kell figyelni, hiszen saját biztonságukat sem képesek megóvni, és könnyen csinálnak hirtelen mozdulatokat.

Vera három kislány édesanyja. Éppen a legidősebbet vitte Volvójával annak zongoraórájára, amikor Budapest belvárosában bekövetkezett a baleset. A későbbi vizsgálat miatt fontos részlet, hogy napos időben, kiváló látási viszonyok közepette gázolt.
 
Mintegy 40-45 km/órával közelített a forgalmas főúton a kereszteződéshez, ahol jobbra akart fordulni, olyan 25-tel kezdte a kanyarodást. Ebben a pillanatban étkezett a járdán tekerve kemping bringájával a 10 éves Berci, aki ráhajtott a zebrára. Még lendületben volt, amikor gondolt egyet, és balra kanyarodva letért a zebráról, majd a kereszteződésben lévő járdaszigeten áttekerve éppen az érkező Volvo elé hajtott.
 
A baleset a zebra után 2,4 méterrel történt, a 15-20 km/órával ütköző kocsi bal eleje érintkezett a 8-13 km/órával haladó kerékpár első kerekével, és villájával. Bercinek keze, lába tört, óriási szerencsére maradandó fogyatékossággal nem jártak sérülései.

Verát megvádolták közúti baleset gondatlan okozásának vétségével

Vizsgálódásai során a bíróság megállapította, hogy Vera megszegte a KRESZ 43. § (4) bekezdés b.pontját, amely a saját biztonságukra ügyelni nem képes személyek biztonságának a megóvásáról szól. De Berci is megszegte azzal, hogy a bringáját hajtva haladt a járdáról az úttestre, ráadásul körültekintés nélkül (21. § (5) és (6) bekezdések).
 
Vera sem a nyomozás során, sem a bíróság előtt nem ismerte el a bűnösségét. Mindvégig tagadta, hogy vétett volna a közlekedési szabályok ellen, a balesetért a bringás kisfiút okolta.
 
A Székely Ügyvédi Iroda által védett családanya elmondta a bíróság előtt, hogy a kanyarodása előtt már észlelte a neki szemből érkező, járdán hajtó kerékpárost, ő eközben fokozatosan haladt, majd a kereszteződéshez ért, meg is kezdte a kanyarodást, előtte pedig lassított, ahogy kell.
 
Elmondása szerint ekkor észlelte, hogy a kisfiú ráhajtott a járdáról a zebrára, majd számára teljesen váratlanul a kanyart levágva lehajtott onnan. Ezzel az útlevágással pont az ő kanyarodó Volvójának tekert. Hiába rántotta el a kormányt, a fiú féktávon belül volt.

Az autós látta a bringás srácot, mégis elgázolta, ugyanis a gyerek hirtelen irányt váltott. Ki a hibás, hogy ítélt a bíróság?

Illusztráció

Illusztráció

Természetesen meghallgatta a jog szerint gyermekkorú Bercit is a bíróság. Szerinte „a zebra felénél tartott, amikor észlelte, hogy neki jobbról érkezik egy autó”, amely őt elütötte – ezt a vallomást azonban nem fogadta el a bíróság, mert a szakértői vélemény megcáfolta.
 
Verát ennek ellenére közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolta meg az ügyészség.

Berci is kellett a balesethez

A bíróság Vera terhére megállapította a szabályszegést. A járművezetőnek ugyanis „fokozottan ügyelnie kell az úttesten az egyedül, vagy csoportosan haladó, áthaladó gyermekek, illetőleg koruk, testi fogyatékosságuk, vagy mások miatt saját biztonságukra ügyelni, és felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására” – szól a kissé nyakatekert, de a lényeget tartalmazó szabály.
 
Magyarán: a családanyának a szokásosnál is jobban kellett volna figyelnie, mert egy gyermek nem képes a saját testi épségének a megóvására.
 
De nem csak ő hibázott, ahogy a jogásznyelv fogalmaz, „jelentős sértetti közrehatás” kellett a balesethez. Bercinek le kellett volna szállnia a zebra előtt a bicajról, de azt a szabályt sem tartotta be, miszerint „aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat a közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon”.
 
Az ítélet indoklása szerint Vera felelősséggel tartozik a bekövetkezett balesetért, mert nagyobb figyelemmel, körültekintéssel észlelhette volna a sértettet, hiszen „a kerékpáros már 2,5 másodperccel a későbbi ütközés előtt a kijelölt gyalogos átkelőhely területén tartózkodott kerékpárjának teljes terjedelmével”.

Súlyosító és enyhítő körülmények, ítélet

A bíróság a büntetés kiszabásánál vádlott terhére súlyosító körülményként értékelte a közlekedési balesetek országos mértékű elszaporodottságát. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor az igen jelentős sértetti közrehatást, a KRESZ-szegések csekély fokát, a vádlott büntetlen előéletét, eddigi pozitív közlekedési előéletét.

Az ítélet 240 000 Ft pénzbüntetést, és 1 év 6 hónap járművezetést eltiltást tartalmazott.