A hírekben nincs szó a közlekedési balesetek utóéletéről, pedig tanulságosak, és esetenként évekre szóló – akár rendkívül súlyos – következményekkel járhatnak az autósokra. Sorozatunk mai története még 2013 elején kezdődött, amikor az M0-áson egymásba csapódott két autó.
Éppen az e hetihez hasonlóan pocsék, erősen esős időben történt a baj, az esti csúcsforgalom közepén.
Két hét kórház, 12 hét rehabilitáció
Karesz munkából hazafelé tartott a Golfjával, amikor hátulról nekiütközött Fiat Ducatójával a fuvarozó Sándor. Talán a hatalmas forgalom hömpölygése és a körülményes leállás miatt, de a balesethez egyikük sem hívta ki a rendőrt, ami több okból is súlyos hiba volt:
– Karesz megsérült
– a VW-ja is megsérült
– rövid, kissé indulatos beszélgetésük során nem tudtak megállapodni a felelősség kérdésében.
Otthon elviselhetetlenné kezdtek válni a golfos fiatalember fájdalmai, késő este mentőt hívott hozzá az édesanyja. Éjfél körül ért be az Országos Baleseti Intézetbe, ahol gerincsérülései miatt bent tartották, majdnem két hétig ápolták. A sérülés jellegéből adódóan Karesznak rehabilitációra is szüksége volt, 12 héten keresztül járt kezelésekre.
Elutasítja a kárigényt a biztosító, elutasítja a bűncselekményt az ügyészség
Karesz már a kórházi ágyából elkezdte intézni a kártérítési eljárást, az édesanyján keresztül bejelentette Sándor biztosítója felé. A biztosító ahogy kell, lefolytatta a kárrendezési eljárást, majd a rendelkezésre álló adatok alapján elutasította a lábadozó fiatalember kárigényét.
Az érintett számára meglepő módon arra jutott a biztosító, hogy a baleseti mechanizmus az általa előadottak szerint nem következhetett be.
A biztosító eljárásával párhuzamosan büntetőeljárás is indult Sándor ellen „közúti baleset gondatlan okozásának a vétsége megalapozott gyanúja” miatt, aki a közlekedési ügyekre szakosodott Székely Ügyvédi Irodát bízta meg védelmével. Az eredményes védekezésnek is köszönhetően a büntetőeljárást az ügyészség már nyomozati szakban megszüntette, arra hivatkozással, hogy a nyomozás adatai alapján bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg. A határozattal szemben Karesz panaszt nyújtott be, amit a Fővárosi Főügyészség elutasított.
Hogy történt a baleset?
Karesz elmondása szerint így.
Az M0-ás külső sávjában haladt, amikor az előtte közlekedő autó ismeretlen okból vészfékezett, majd nekiütközött a szembejövő forgalmat elválasztó betonkorlátnak. A becsapódás után a kocsi nem állt meg, hanem elkezdett az érkező Golf felé gurulni. Karesz olyan 80 km/órás sebességgel haladt, hogy elkerülje az ütközést, gyorsan gázt adott. Elmondása szerint ezzel egy időben ütközött a mögötte közlekedő Ducatóval, mégpedig azért, mert szerinte Sándor nem tartott megfelelő követési távolságot.
Sándor szerint másként történt kettejük ütközése.
A legelső autó betonoszlopnak csapódását látva Karesz hirtelen sávot váltott, és féktávolságon belül a szomszédos sávban érkező furgon elé vezetett. Sándor azt mondta, hogy a hirtelen fékezés ellenére sem tudta elkerülni kettejük ütközését.
Megvizsgálva a rendelkezésre álló információkat, a kirendelt igazságügyi szakértő kizárta a Karesz által elmondott baleseti mechanizmust.
Képünk illusztráció
Karesz négymilliós kártérítési pert indított
A gerincsérült fiatalember kérte a bíróságot, hogy kötelezze Sándort 4 millió forint és kamatai megfizetésére, valamint marasztalja el a perköltségben is. Az általa előadott kár mértékébe a hatodik generációs Golf sérülésein kívül minden, az ügyben felmerült költséget felszámolta. Például a gyógyszereit, látogatói utazási költségeit, vagy a telefonja többlethasználatát.
Sándor, és az őt képviselő Székely Ügyvédi Iroda vitatta ezt a kérelmet, jogalap és összegszerűség vonatkozásában is az elutasítását kérte. Ennek egyszerű oka, hogy egyáltalán nem bizonyított, és „szakértői bizonyítás során sem állapítható meg” a fuvarozó felelőssége a balesetben.
A felek egymásnak meglehetősen ellentmondó állításai miatt a bíróság széles körű bizonyítási eljárást folytatott le a kártérítési perben. Új szakértőt rendelt ki, aki a nyomozás során kirendelt szakértői véleménnyel azonos műszaki véleményt terjesztett elő. Álláspontját a tárgyalás során is fenntartotta.
Mire jutott a bíróság?
A bíróság a felperes kereseti kérelmét jogalap vonatkozásában nem találta megalapozottnak. A Pp. 164. §. (1) bekezdése alapján ugyanis a bizonyítási kötelezettség mind a kereset jogalapja, mind pedig annak összegszerűsége vonatkozásában is a felperest terhelte volna, amelynek a felperes a bíróság szerint nem tudott eleget tenni.
Karesz az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem, illetőleg nem megfelelően tett eleget. A bíróság szerint a kereset alapjául szolgáló állításait a baleseti mechanizmusról kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani, ezért a bíróság jogalap vonatkozásában megalapozatlannak találta a keresetet.
A keresetben szereplő 4 millió forint plusz kamatai összeget nem is vizsgálta a bíróság, hiszen alaptalansága miatt elutasította azt.
Állításain felül Karesz (és ügyvédje) a per során semmilyen olyan bizonyíték nem tudott felmutatni, amely igazolta volna a sztoriját.
Minden állítást és szakértői véleményt megvizsgálva a bíróság végül arra jutott, hogy
1, Sándor felelőssége nem bizonyítható kétséget kizáróan
2, ezért sem Sándor, de még Fiatjának biztosítója sem tartozik kártérítési kötelezettséggel Karesz irányába.
