Autóvásárlás
Olvasónk kérdezi
Tisztelt Szakértő!
Škoda Octaviát vagy Superb-et szeretnék venni 2010-es évjárattól 2012-ig. 1.6-os vagy kétliteres dízelmotorral szedánt. A Superbhez elég-e az 1,6-os motor? Mennyit fogyasztanak a fenti motorok,és mikor esedékesek a nagy szervizek?
Köszönettel:Szabó Sándor
Szakértőnk válasza
Kedves Sándor!
A Superb fogyasztása az 1,6 TDI-vel nagyjából 5-8 liter, a kétliteressel 5,5-9 liter/100 km. Szerintem a Superbhez is elég az 1,6-os dízel, az Octaviába pláne. Nem egy lelkesen húzó motor, de igen takarékos és kulturáltan működik. A megadott évjárattal könnyel elkerülheti a Superbből 2008-2009-re kiszorított, PD TDI kétliterest, amivel igen sok drága szervizmunka adódhat. Az Octavia a 2008-as modellfrissítéskor megkapta a modernebb és jobban eltalált CR-dízelmotorokat. Az Octaviáról itt talál használt autó tesztet, a második generációs Superbről pedig ebben a cikkben írunk részletesen.
Az 1,6 TDI mellett szól, hogy ahhoz elvileg nem kettős tömegű lendkerék jár, amelynek cseréje 400-450 000 Ft a kuplungszettel és a munkadíjjal együtt.
A rugalmas szervizintervallum miatt mindkét típust az olaj elhasználódásától függően küldi szervizbe a számítógép. Ez autópályán járva lehet 27-28 000 kilométer, városban jóval 20 000 kilométer alatt. De egy turbódízel autót én biztosan elvinnék olajcserére minden 15 000 kilométer után, ami egyben az olcsóbb olajjal választható fix szervizperiódus felső határa is.
Üdvözlettel, Szörényi András
Vezetéstechnika
Olvasónk kérdezi
T.Székely Úr,
Nemrégiben autópályán közlekedve utolértem egy kamiont amit elkezdtem előzni, de a előzés előtt egy jókora elütött állati tetemet vettem észre a felező vonalon, szerencsémre sikerült balról elkerülnöm.
Kérdésem: ilyen váratlan helyzetekben mi a leghelyesebb magatartás, vagy teendő, hirtelen kormánymozdulat kizárt ilyen sebességnél, valamint a manőverezéshez csak egy sáv áll rendelkezésre, balról szalagkorlát, jobbról kamion.
Üdv!
K.József
Szakértőnk válasza
Kedves József!
A leírt esetben ha feltételezem, hogy az Ön sebessége 90 és 130 km/h közötti lehetett, az volt nyilván a kihívás, hogy másodpercenként 28-36 métert tett meg, és ekkora sebességnél szembesült azzal, hogy a tervezett nyomvonalán előzés közben még esetleg változtatnia kell.
– egy rövid fékezés, majd ezt követő nyomvonal-váltás finom kormánymozdulattal
– egy erősebb fékezés közbeni lágy kormánymozdulat a kerülés érdekében, ha az autó ABS-szel szerelt
– egy gyors, de ugyanakkor kontrollált mértékű kormánymozdítás, a kívánt kerülési irány felé.
Amit nem érdemes tenni ilyen sebességnél:
– nem szabad a tekintetünket sokáig az akadályon tartani (fixálni), a felismerést, beazonosítást követően azonnal arra az irányra kell fókuszálnunk, ahova 1-2 másodpercen belül érkezni szeretnénk, és arra is kell kormányoznunk
– nem szabad indokolatlanul nagyot fékeznünk, ami miatt az autó kezelhetősége számunkra esetleg nehezebbé válna,
– nem szabad a kormányt hirtelen mozdulattal elrántani, az komoly stabilitásvesztést eredményezhet, aminek a kivédése már magasabb szintű begyakorlottságot kívánna, és az sem biztos, hogy van elég széles út a kivédéshez.
Célszerű a kerülést azonnal az információ-bevitelt követően elkezdeni, hogy minél hosszabb távolságról tudjuk indítani a kormányzást. Így az autó viselkedése még magasabb sebességnél is kiszámítható, kezelhető marad, a finom kormányzást követően kisebbek lesznek a súlyátterhelődések.
Pillanatok alatt kell helyes döntést hozni, meg kell oldani a kerülést lehetőleg érintés nélkül. Aki már régen vezet, az pontosan tudja, hogy néha szerencse is kell hozzá, hogy sikerüljön úgy, ahogy abban a pillanatban elterveztük.
Egy átlagos vezetőnek is rendelkeznie kell(ene) azzal a tapasztalattal, hogy mit jelent, ha 60, 90, vagy 110 km/h-val haladva elhúzza a kormányt, az autó kiszámíthatóan hogyan uralható ilyenkor.
Nálunk a nagy kiterjedésű, széles pályafelületek megadják arra is a lehetőséget, hogy országúti sebességnél is megtapasztaljuk, meddig tudjuk az autót irányításunk alatt tartani.
A hírekből látjuk, hogy sokan
– a megfelelő szintű helyzet felismerési és defenzivitási tapasztalat hiányában
– a veszélyhelyzetek kivédéséhez már alacsony szintű vezetéstechnikai tudással rendelkezve
– pillanatnyi figyelmetlenségükre visszavezethető késői reagálásuk miatt
– vezetésre nem képes állapotukból adódóan (fáradtan vezetnek) válnak érintetté balesetben.
Azt hogy milyen árat fizet ezért a társadalom minden tagja, még megbecsülni is nehéz. Ha a vezetők alapképzésének súlyos hiányosságai, a valódi gyakorláson alapuló kötelező utánképzés rendezetlensége, vagy a szabályok be nem tartása és a tolerancia hiánya csak egy-egy tényezője lehet a balesetek bekövetkeztének, már nem csodálkozhatunk azon, hogy újra romlanak a baleseti statisztikák.
2004-ben, azért hoztam létre saját elképzeléseim szerint vezetéstechnikai pályámat, hogy sokakkal ellentétben ne csak beszéljek a biztonságos vezetésről. A hozzám érkezőkkel együtt dolgozunk azon, hogy a helyzet pozitív irányba változzon. Nem támogatókra, szponzorokra építettem fel a működést, hanem a józan többségnek arra a jogos következtetésére, hogy gyorsuló világunkban a megszerzett tudás, a biztonság egyre nagyobb érték.
Köszönöm a feltett kérdést! Örülök, ha nem csak arról kérdeznek, hogy mennyit fogyaszt az autó alapjáraton, és hogy igaz-e, hogy a nyolc éves téli gumit valóban le kell cserélni.
Üdvözlettel, Székely Gyula
Jogi esetek
Olvasónk kérdezi
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A gépjármű üzemeltetésének minősült a járműből történő ki- illetve beszállás? Az 2009. évi LXII. törvény 12.§-ra hivatkozva nem teljesíti a biztosító a káromat, amit egy másik gépjármű vezetője okozott az ő járműve ajtajával, amit „rám nyitott”. Azt állítják, az jármű üzemen kívül állt.
Jogos az álláspontjuk?
Köszönettel:
Horváth Béla
Szakértőnk válasza
Tisztelt Horváth Úr!
Tapasztalatom alapján a biztosítótársaságok közül jó néhányan azt az álláspontot képviselik, hogy az út mellett parkoló biztosított gépjármű veszélyes üzemi jellege a motor leállításával megszűnik, ezen felül az ajtó kinyitása semmilyen összefüggésben nem áll a gépjármű veszélyes üzemi jellegével, s így tekintettel arra, hogy a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI.8.)
Korm. rendelet a gépjármű üzemeltetésével okozott károk megtérítését írja elő, az álló gépjárművel okozott károkkal kapcsolatosan a biztosító elutasítja a hozzá benyújtott kárigényeket.
Javaslom, hogy ügyével kapcsoltban konzultáljon kártérítési ügyekre szakosodott ügyvéddel!
Tisztelettel:
Dr. Székely Ügyvédi Iroda
www.drszekely.hu
Kuplungoljak, ha megfarol? Gyula bácsi, a tököli tanpálya ördöge megmondja!
Kéken füstöl, de csak öt kiló, megvegyem? Andris, a nepperek réme válaszol!
Belém jöttek, elhajtottak – az én károm? Jogi szakértőnk tanácsot ad!
