Két Budapestnyi kisvárosok
Mi történt, mi a baj? – kérdezte kínai idegenvezetőnk, amikor nevetésben tört ki az egész busz egy komolynak szánt mondata után. Pedig csak a származásáról beszélt. „Én egyetemista koromban költöztem ide, előtte egy nagyon kicsi városban éltem, 3,5 millióan laktak ott” – mondta, és nem értette, hogy a 10 milliós Görögországról és Magyarországról stb. érkezett újságíróknak mi olyan vicces ezen. A mi fővárosunk feleekkora lélekszámú.
Kínában járva azonban megváltoznak a léptékek. A 12. Michelin Challenge Bibendumnak (zöld jövőt idéző konferencia) Csengdu adott otthon, amely 14 millió lakosával ugyan bőven elmarad Sanghaj (19 millió) és Peking (22 millió) mögött, azonban a 3,5 millió tényleg nem sok.
Ami Szecsuán tartomány székhelyén azonnal feltűnik, az, hogy minden gigantikus. Toronyházak, felhőkarcolók mindenfelé és toronydaruk építenek még újabbakat. Ám nem szorosan egymás mellé épülnek, az új területeken kellő hely van az utaknak, parkoknak.Megdöbbentően rendezettek az új területek. Csengduban van például Ázsia legnagyobb alapterületű épülete, a Global Center. Egy Kaliforniában meggazdagodott kínai építtette. Irodaház, bevásárlóközpont és ötcsillagos hotel is van benne, nem aprócska: potom 970 szobája van.
Traffipax, kínai módra
A környék autópályái 3 sávosak, de a városokban is ez a jellemező. A kisebb utak 2×2 sávosak és csak az igazán kis forgalmú szakaszokon láttunk egysávos kialakítást, azok viszont általában egyirányúak voltak.
Az autópályákon nemcsak balról, de jobbról is előznek, dudálással, villogással jelzik, ha érkeznek. Úgy tűnt, a távolsági fényszórót bárki kedve szerint használja. Az autópályák belső sávjában 120 km/óra a megengedett sebesség, de legalább 100-zal hajtani kell. Aki nem képes tartani ezt a tempót, annak ott vannak a külsők, de ott is legalább 60-nal kell tudni menni. Ezért is vannak kitiltva a robogók, motorból fabrikált áruszállítók, kerékpárok, amelyek egyébként a városkép alapvető részei.
Nem nagyon száguldoznak az autópályán közlekedők, ami érthető, hiszen nagyon sűrűn vannak sebességellenőrző kamerák. Ezekre a hazai megoldással ellentétben nem tábla, hanem a rendőrségi szirénához hasonlóan piros-kék LED-es lámpa villogása figyelmeztet.
300-330 Ft az üzemanyag
Az autópályadíjat fizetőkapuknál kell leróni, 25 fős járműig 1-1,2 jüan között van az ár kilométerenként, ami 40-50 forintnak felel meg. Csengduban is van gázolaj és benzin is (utóbbiból négyfélét is láttunk 90 és 97 oktánszám közötti kivitelben), illetve nagyon elterjedt a sűrített földgáz, a CNG is. A legtöbb taxin és sok buszon láttunk CNG-feliratot. A dízel üzemanyag ára 8 jüan (kb. 330 forint), a benzin olcsóbb, 7 és 8 jüan (kb. 300-330 forint) közötti áron vehető meg.
Privát autókból 3 millió fut Csengduban. A kínaiak 18 éves kortól kaphatnak jogsit, de sokaknak nincs vezetői engedélye, ez is pörgeti az elektromos robogók számát, amelyek jogosítvány nélkül is vezethetők. A már nagyjából 70 ezer forintnyi összegért megvehető járművekből szintén legalább 3 millió van az utcákon, így az európaitól szokatlan utcaképpel szembesültünk.
A sisak nélkül használt járgányok általában az út szélén kialakított sávban vagy a járdán haladnak. Ha ilyen nincs, akkor viszont jelen vannak, igen intenzíven, az autók között. Gyakran, főként kanyarban képesek a szembejövő sávba fordulni. Elsősorban este veszélyes ez a mutatvány, mert bár van rajtuk lámpa, azt egyáltalán nem használják. Komoly őrangyal-felhozatal lehet az országban, miután a gyalogosak simán besétálnak éjszaka egy kétszer kétsávos útra a járművek közé, hogy átjussanak a túloldalra.
Mindenhonnan jönnek
Ami a fenti járműszám ellenére különösen meglepő, hogy nagyjából egyhetes ottlétünk alatt nem találkoztunk komoly dugóval. Volt nagy torlódás, de a forgalom nem állt le, folyamatosan haladt. Általában sem hajtanak túl gyorsan, a belső városrészeken 30-50 között, a soksávos bevezetőkön 80-90-nel. Talán ennek is köszönhető, hogy csak egyetlen balesetet láttunk.
A dudálás általános jelenség, de az sem az indulatok levezetésére szolgál, hanem jelzés: figyelj, jövök! Balról, jobbról, alulról, felülről, mindenhonnan.
Az autósok folyamatosan keresik a réseket, furakodnak, de ebből nincs vita, nincs agresszív válasz, ha van egy méter szabad hely, oda tuti, hogy a szomszéd sávból betolja egy másik autó az orrát. Ha kell, hárman-négyen mennek két sávon. A záróvonal nem számít, ha éppen úgy van, akkor simán megfordulnak.
Buick az Opelekből
Ami a járműparkot illeti, Csengduban egyértelműen az Európában is ismert márkák járművei vannak túlnyomó többségben. Láttunk amerikai autókat, elsősorban Buickot, amely az Opel Astra és Insignia klónjait árulja saját név alatt, illetve vannak kínai kocsik is kisebb számban.
Abszolút uralkodó a Volkswagen, nemcsak a taxiként és rendőrautóként használt régi Jetták miatt, de egyébként is. Itt az első generációs Škoda Superb is VW Passat néven fut, igaz az újabb Passatok legtöbbje nem Passat, hanem Magotan néven látható. Talán azért is tetszik a kommunista berendezkedésű ország polgárainak annyira ez a márka, mert az autókon kínai jelekkel leírva szerepel a Volkswagen brand, mintha itthon az lenne rajtuk, hogy Népautó.
Érdekesség, hogy az új autók az USA egyes államaihoz hasonlóan itt is közlekedhetnek egy hónapig rendszám nélkül egy ideiglenes papírral. Ilyen autóból legalább 10-et láttunk az egy hét alatt, valószínűleg igen sok lehet belőlük.
Viszonylag kevesen beszélnek még angolul errefelé, de az általunk használt hotelben egy kis kártyát adtak minden taxiút mellé, amelyen számos alapvető szó szerepelt angolul és kínaiul, hotelek, érdekességek vagy éppen az, hogy blokkot szeretnénk. Így tudott működni a kommunikáció a sofőr és az utas között. Erre a kártyára a portás felírta a taxi rendszámát, hogy ha valamit benne felejtenénk, meg tudják találni az autót később is.
280 vs. 90 Ft/kilométer
Minden taxiban van 2-3 kamera, a sofőrt, az utasokat és a forgalmat is figyelik. Az utazásunk végén pedig egy érintőképernyőn értékelhetjük a taxist.
Nagyjából 160 forint egy metrójegy Csengduban, de taxizni sem drága. Míg Budapesten az alapdíjon túl 280 forint egy kilométer, ott körülbelül 90 forint. Biztosan keveset keresnek, igaz? Idegenvezetőnk szerint Csengduban viszonylag magasak a fizetések, az átlagbér 160 ezer forintnak felel meg. Persze sokan vannak, akik a jobb élet reményében elhagyják vidéki otthonaikat és éhbérért mennek dolgozni a városokba.
A vidék emberek itt nem egyenlők a városiakkal. Ha úgy döntenek, hogy nagyvárosba költöznek, akkor csak nagyon drágán járhatnak gyermekeik iskolába vagy kaphatnak orvosi ellátást. Otthon viszont kedvezmények járnak nekik. Visszaút nincs. Többek között így próbálja az állam visszafogni az urbanizációt arrafelé.
Jelenleg az emberiség nagyjából fele (közel 4 milliárd fő a 7 milliárdból) városlakó, 2050-re viszont az emberek 2/3-a városban fog lakni, amikor a Földön már 9,5 milliárd ember él majd. Egyelőre Ázsiában a legkisebb a városlakók aránya, de robbanásszerűen nő. A városiasodás pedig problémákat okoz, hiszen az összes károsanyag-kibocsátás 2/3-a jelenleg is a városokban keletkezik.
Ezzel a felvetéssel is foglalkozott a 12. Michelin Challenge Bibendum. A rendezvény célja, hogy összehozza a befektetőket, a gyártókat, a magánszektort, a pénzintézeteket, a politikai szereplőket és az összes érdekelt felet, hogy közösen gondolkodjanak és találjanak megoldásokat.
Míg 2005-ben 600 millió jármű volt a Földön, 2050-re a számuk közel 3 milliárd lehet. A jelenleginél háromszor több autó leparkolásához is annyi felület kellene, amiből utat építve 245-ször megkerülhetnénk a Földet, és mennyivel több, hogy közlekedjenek! Ha átalakítjuk a közlekedést, a villanyautókkal, a közösségi, a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztésével talán lelassítható a globális felmelegedés.
Ha ugyanis most azonnal megszűnne a károsanyag-kibocsátás, a jelenleg már légkörbe jutott szén-dioxid még száz évig növelné bolygónk hőmérsékletét. A rendezvény lehetővé teszi, hogy egy időben, egy helyen legyen rengeteg tudás és információ a fenntartható mobilitással kapcsolatosan, így a rendezvény előmozdíthatja a változást.
Reméljük, hogy sikerül!