Laikusoknak a használtautó-vásárlás igen sok kellemetlenséget tartogathat, ha nem elég körültekintőek. Ezeket a sztorikat nem fórumokban olvastuk vagy ismerős ismerősének ismerősétől hallottuk. Szavahihető emberek első kézből származó történetei következnek, hogy az okos más kárán tanulhasson.
Audi, amely a Holdon túl járt
Egyetemi évfolyamtársam mesélte, hogy kinézett egy 2000-2007 közötti Audi A4-est. A 2,5 V6 TDI motorral eleve nem lett volna érdemes megvenni, de ő nem ezért hagyta ott. 370 000 kilométert mutatott a számláló, így nem gyanakodott manipulálásra, egyszerűen csak elvitte a kocsit állapotfelmérésre. A szervizszámítógépet csatlakoztatva kisült, hogy az autóban minimum 650 000 km van. A Föld és a Hold átlagos távolsága a Wikipedia szerint 384 402 kilométer, a kocsi ennek másfélszeresén volt túl.
Képeink illusztrációk, németországi használtautó-telepeken készültek, az ott dolgozóknak nincs köze a leírt esetekhez
Jól jött a szervizadatbázis annak az erősen laikus autóvásárlónak is, akire egy Clio III kis-haszonjárművet melegített rá egy nepper. Az 1,5 dCi órája 80 ezer kilométert mutatott (a valóság legalább 135 000 km volt), de nem ez volt az autó igazi baja. Az adatok vagy 30 órányi karosszériajavításról tanúskodtak, a kis-haszonjármű egyik oldala rommá volt törve. A vásárló a tények hallatán visszavitte a kocsit a kereskedésbe, ahol adtak neki egy szebb Cliót. Bár a flotta legrosszabb darabjától megszabadult, a másikkal sem járt sokkal jobban. Az autó váltója ugyanis beteg volt, amit javítani nem, csak cserélni lehetett. A vevő sajnos nem tudta dekódolni az erőátvitel rémes hangjait.
Töröttből sérülésmentes Fabia
Erősen kiszámíthatatlan, melyik autó óráján mennyit tekernek. Földes Attila kollégám cimborája ötévesen eladta első generációs Škoda Fabiáját, oldalán cégének telefonszámával. A levonót eltávolította ugyan, de polírozás híján a matrica körvonalai megmaradtak. Szerencsére a reménybeli vásárló volt annyira óvatos, hogy felhívja őt a kocsival kapcsolatban.
Keveset és nagyon sokat futott autók óráját is visszatekerhetik, erre nincs semmilyen szabály
Óraállás: védett adatok, védett csalók
Magyarországon a 2011. évi CXII. (112.) törvény rendelkezik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. A jogszabály ötödik paragrafusának 1. szakasza kimondja, hogy „személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul”. Ha nem tévedünk, ezen a rendelkezésen alapulhat az a márkaszervizekre kötelező gyakorlat, melynek értelmében csak az autó tulajdonosának hozzájárulásával adhatják ki a tényleges óraállást. Persze ha egy munkafelvevő meglátja a valós futásteljesítményt, szavak nélkül is kiülhet az arcára, hogy ő másik autót választana. Még ha engedély nélkül nem is mondhatja meg a vevőnek.
Astra G egy hanyag neppertől
Ez saját történet, nagybátyám autójáról. Az Astra Classic II kifutásakor 1,2 literes G Astráját lecserélte a budakeszi Opel-szalonban egy erősen akciós 1,4-esre. 160 ezret futott autóját egy egri nepper vásárolta meg, a kesztyűtartóban a vezetett szervizkönyvvel.
Nézzük meg alaposan az autók alvázszámát, nehogy más autóért adjunk pénzt, mint amit megnézünk. A szerződésben az autó azonosítója szerepel
Belga Fordok: 8-ból 7 tekert órával
Friss sztori, a helyszín egy magyarországi használtautó-kereskedés. Az érintett Belgiumból behozott, hároméves Ford Focusok közül választana, Egy leadott flotta tagjai, az autók nagyjából egyformák, az illető pedig megkéri az egyik Ford-márkakereskedésben dolgozó barátját, hogy alvázszám alapján csekkolja le a kocsikat. Az eredmény lesújtó: egy kivételével az összesnek manipulálták az óraállását, vagy itthon, vagy még külföldön. Kapcsolat híján a márkaszerviz egy munkaórát számolna fel állapotfelmérésre, ott 8800 forintba kerülne a bizonyosság.
Motorhiba az átverés mellé
Az óramanipulálással a vevő nemcsak kisebb értékű autót kap a korrekt autók árában, de meghibásodási lehetőség is fenyegeti. A mai autók többségében a vezérműszíjat legkésőbb 150-200 ezer kilométer megtétele után cserélni kell. Ha ez nem történik meg, mert a motorban papíron csak feleennyi km van, a túlhasznált szíj idővel elszakad.
A mai autók többségében a vezérműszíjat legkésőbb 150-200 ezer kilométer megtétele után cserélni kell. Ha ez nem történik meg, mert a motorban papíron csak feleennyi km van, a túlhasznált szíj idővel elszakad és odavan a motor
Gyengébb motor a megadottnál
Alaposan ellenőrizni kell az autót, hogy tényleg az a motor van-e benne, amellyel hirdetik. Egy kolléganőnk a 75 lóerősnek és 16 szelepesnek mondott Twingót vette meg, valójában az 54 lóerős alapmotorral. Legalábbis a forgalmi szerint 55 helyett 40 kilowattos.
Nemrég én ugyanebbe futottam bele. A hirdetés szerint a Focus II 1,6 motorja Ti-VCT, tehát a 115 lóerős benzines változó szelepvezérléssel. Mivel a sima 100 lóerős is két vezérműtengelyes, a hengerfejre pillantva nem szúrtam ki, hogy igazából a gyengébbik van benne, amit az autó papírjai egyértelművé tettek. Az eladó vagy elírta, vagy szándékosan megszépítette a dolgot. Ugyanez előfordulhat a többféle teljesítményszinttel kínált dízel és benzines motorok esetében is. Pl. az Audi A4-ben volt 2,0 TDI 120, 136, 143 vagy 177 lóerővel is.
A magyar forgalmi engedély P2 pontjában szerepel a teljesítmény, a német Fahrzeugschein P2-P4 rubrikájából vagy a Fahrzeugbrief 7. pontjából olvasható ki a teljesítmény, kilowattban
A példák a való életből valók és ezeknél kirívóbb esetek is akadnak. Aki használt autót vásárol, ne gyanúsítsa ab start csalárd szándékkal az eladót, de legyen óvatos. Ha nem vérprofi, vigye el a kocsit állapotfelmérésre egy márkaszervizbe és nézze át alaposan a jármű dokumentumait. Lehetőleg ne utólag, amikor már kifizette és megvan a baj.
Nehogy pórul járjon, olvassa el, hogy miként bírságolják meg a szabályosan parkoló autókat!
