Mit mondanak a VW-szervizek az átvert ügyfeleiknek?

„Ez egy felfújt hülyeség, már bocsánat” – puffogott az egyik fővárosi Volkswagen márkaszerviz vezetője.  A világ legnagyobb autógyártójának jelen állás szerint 11 millió járművét érintő csalására reagált ilyen hevesen, amikor felhívtuk. Mi persze csak a saját dízelünkkel kapcsolatban kérdeztük, egy, a botrányban érintett Passat tulajdonosának kiadva magunkat féltucat hazai márkaszervizben érdeklődtünk országszerte. Szerettük volna megtudni, hogy
  – mikorra várható a visszahívás?
  – mit csinálnak majd a kocsikkal?
  – és egyáltalán: mikor, kitől kapunk hiteles és mindenre kiterjedő tájékoztatást?

Több tízezer magyar rendszámos VW, Skoda, Audi és SEAT tulajdonosa érintett az ügyben, a sajtómanipulációk és a Németországból csordogáló hírek mellett jó lenne tudni, hogy itthon mi történik.

Nem nyilatkozhatnak, de azért elmondták

Mint egy falat kenyeret az éhezők, a Vezess.hu tapasztalatai szerint így várják a központi iránymutatást a visszahívásra készülődő márkaszervizek vezetői, akik az idézett, kissé indulatos kollégájuktól eltérően többnyire segítőkésznek mutatkoztak. Habár mindannyian azzal kezdték, hogy nem tudnak semmit, és nem is mondhatnak, de pár dologról azért beszéltek:

  -legkésőbb október 7-ig kiderül, hogy pontosan milyen műszaki megoldással teszik az előírásokkal kompatibilissé a manipulált dízeljeiket

  -még nem látják az érintett autók visszahívásának magyarországi kezdő időpontját, de biztosak benne, hogy hosszú ideig tart majd, nem fogják hónapok múlva sem lefújni, és akár külföldi márkaszervizben is megcsinálják a magyar tulajdonosok kocsijait

  -egyetlen fillérjükbe nem kerül az autók gazdáinak a javítás, bármilyen költséggel is jár a cégnek

  – a VW-t, Audit, Skodát és SEAT-ot újonnan vásárlókat kiértesítik a visszahívással kapcsolatos minden tudnivalóról, ezen felül rengeteg fórumon közzé teszik majd az információkat, akár külön honlapon. Aki viszont használtan vett a botrányban érintett dízelt a konszern bármely márkájából, az figyelje a sajtóhíreket, és bátran hívogassa a márkaszervizeket

– többen segítőkészen felajánlották, hogy mentsük el a számukat, és hetente hívjuk fel őket

Találgatnak a lehetséges műszaki megoldásról

Autós szemmel a legérdekesebb kérdés, hogy mi történik majd a szervizekbe ezerszámra behívott autókkal. Leegyszerűsítve a probléma megoldását, három lehetséges következmény jöhet a kocsik megfelelő nitrogén-oxid kibocsátásának beállításakor. Növekedhet az autó fogyasztása, vagy éppen csökkenhet a teljesítménye, utóbbit emlegetve az egyik megkérdezett márkaszervizes azon morfondírozott, hogy ha így írnák át a motorvezérlést, akkor teljesítményt is kellene mérniük, márpedig ők olyat nem tudnak.

Józan paraszti ésszel belegondolva ezek nem járható utak a tekintélyét veszített, már így is hazugnak bizonyult VW-csoport számára, hiszen adott vételárért meghatározott fogyasztású és teljesítményű járműveket kínált. Most nem mondhatja, hogy bocsánat, eddig csaltunk a károsanyag-kibocsátással, mostantól viszont többet eszik majd a kocsid.

Valószínűsíthetően a Mercedesekben már régóta jól működő (és egyes BMW-kbe rendelhető, sőt, a legújabb VW-ben is megtalálható) SCR-katalizátor beszerelése jelentheti majd a jó megoldást. Ennek lényege tömören az, hogy AdBlue adalékot (karbamid oldatot) fecskendeznek a kipufogógázba, mely egy speciális katalizátorban kezd munkába: az adalékban lévő ammónia reakcióba lép a kipufogógáz nitrogén-oxidjaival, és a folyamat eredményeként semleges hatású nitrogén (a belélegzett levegő 78 százalékban tartalmazza) és vízpára keletkezik.

Az egyik márkaszerviz vezetője éppen erre a harmadik megoldásra célozgatott, amikor elvetette a lóerők lefaragásának, és a fogyasztás növelésének lehetőségét. Másik kollégája közölte: tudomása szerint már fordítják nekik németből a teendőik sorának pontos leírását.

Magyarországon miért nem buktak le az autók?

Sokakban felmerülhet a kérdés, hiszen ezeket az autókat a forgalomba állásuk előtt típusbizonyítvánnyal látják le, ezt követően pedig éveken át ellenőrzik a műszaki vizsgákon.

Egy-egy új autó típusjóváhagyása közben független szakértő intézmények végzik a károsanyag-kibocsátás mérését, majd ha ezen megfeleltek (plusz sok minden másnak is), a gyártó hazájának illetékes hatósága állítja ki a bizonyítványt – ezt a vizsgálatot verte át a VW manipulált motorvezérlése. Most jön a lényeg: ha egy ország hatósága kiadta valamely járműre az európai típusjóváhagyást, a többi állam azt automatikusan, további vizsgálatok nélkül jóváhagyja. Így tett nálunk is a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), amely nem végzett ellenőrző vizsgálatokat. Tegyük hozzá: szinte biztosan itt sem bukott volna ki a csalás.

Az időszakos műszaki vizsgákat a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet szabályozza, ami a dízeleknél a kipufogó gáz egyetlen alkotóelemének, a korom tartalmának ellenőrzését írja elő.

Megkérdeztük az NKH-t, hogy tesznek-e bármit a VW-ügy kapcsán, esetleg jobban odafigyelnek-e a cég dízeleinek ellenőrzésére? „A jóváhagyó német hatóság vizsgálatának eredménye függvényében teszi meg az NKH a szükséges intézkedéseket. Csak akkor lesz változás a hazai rendszerben, ha az európai uniós szabályozás változik. A hazai szabályozás alapvetően az uniós jogból származik, ezeket az uniós szabályokat kötelező átvenni. Tehát ezek a hivatalos intézkedések határozzák majd meg, hogy a vizsgáló állomásokon fokozottan kell-e vizsgálni a kérdéses járműveket.”

Konkrét bejelentésre várnak a magyar autósok védőszervei

Ha idehaza bármely megvásárolt termékkel, vagy annak akár csak a reklámjában szereplő adatokkal kapcsolatban felmerül, hogy a gyártója vagy a forgalmazója valótlanságot állított, a vevője két hatósághoz is fordulhat. Ha ezek bejelentést kapnak, vizsgálódniuk kell.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) figyeli a VW-botrányt, de eddig egyetlen hazai autótulajdonos sem nyújtott be panaszt, ezért nem is vizsgálódnak az ügyben. „Ha érkezne konkrét megkeresés, hogy valakit megtévesztett a cég, akkor az segítené az NFH vizsgálatának elindítását” – mondta megkeresésünkre Kiss Anita szóvivő.

Hasonló a helyzet a Gazdasági Versenyhivatalnál is, közölte Basa Adrienn szóvivő. „Az esetek 90 százalékában bejelentésre vizsgálódunk, mondjuk 10 százalék olyan, hogy magunk látunk egy megtévesztőnek gondolt óriásplakátot, és erre indítunk vizsgálatot. Itt eddig nem jött bejelentés, nem indítottunk vizsgálatot. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a hazai hirdetéseket megrendelő hazai forgalmazó tudott arról, hogy megtévesztő információt kapott a németországi központból, azaz egyáltalán nem biztos, hogy felelős azért, ha esetleg megtévesztő információ szerepel mondjuk egy magyar VW-hirdetésben.”

Reklámjaiban a cég tulajdonképpen nem is tévesztette meg a vásárlóit, hiszen az EU-s előírásoknak megfelelően az autós hirdetésekben a fogyasztás mellett a károsanyag-kibocsátásnál CO₂-t kell megadni. „Nincs ezekkel a kocsikkal semmi baj. Én is dízel-Passatot használok, élvezem minden nap, tegye ön is. Nyugodjon meg, és adjon nagy gázt!” – zárta beszélgetésünket a cikk elején idézett, cseppet feszült márkaszerviz-vezető.