Nanorészecskék fraktálszerű szerkezetét, és ezzel együtt jelentős kereskedelmi potenciált fedeztek fel azok a kutatók, akik gyertyák elégett kanócának hamuját vizsgálgatták. Arra kerestek választ, vajon a nagy hőmérsékleten létrejött szén alkalmas lehet-e akkumulátoranód-gyártásra, és a válasz határozottan igen.
A láng csúcsánál, 1400 fokon elégett kanóc maradványai jelentéktelen mennyiségben tartalmaztak gyertyaviaszt. Ráadásul nemcsak szennyeződésmentes, de kellően tömör is volt az így kapott anyag: a 30-40 nanométeres átmérőjű részecskék a normál szén kristályos szerkezetével ellentétben már megfelelő energiasűrűségre képesek.
Az előzetes tesztek szerint a gyertyakanóc hamujából készített anyag különösen alkalmas nagy áramerősségű kisütésre, ráadásul jól bírja az ismételt feltöltéseket.
A kutatók most a gyárthatóságra, illetve a hatásfok javítására koncentrálnak; ha sikerrel járnak, nagyságrendekkel csökkenthető a villanyautók és hibrid járművek működtetéséhez szükséges akkumulátorok ára.
