A Bud Spencer és Terence Hill főszereplésével készült vígjátékok egyike sem eseménytelen. Az egymást heccelő két alapkarakter állandóan mozgásban van, és a repülés, hajózás mellett főképp autón, motoron gurulva utaznak a következő bunyóhelyszínre.
Egyik legismertebb közös mozijuk, a Különben dühbe jövünk történetében viszont mellékszerep helyett a történet mozgatórugója maga egy autó. A legendás, piros színű, sárga tetős Puma GS Buggy homokfutó.
A filmben feltűnő dűnejáró a klasszikus amerikai verzió olasz átirata, a római Puma műhely legsikeresebb terméke. A cégalapító Adriano Gatto egy esküvőn szeretett bele a stílusba, és amikor Róma utcáin kocsikázva látta, hogy mennyien megfordulnak utána, először importba, majd saját gyártásba kezdett.
Akárcsak az ihletadó Buggy esetén, itt is Volkswagen Bogár jelentette az alapot, az 1200 köbcentis motor és hajtáslánc megegyezett a német népautóéval, menetkész tömege 560 kilogramm körül mozgott, végsebessége elérte a 120 km/órát. Ami szinte a földön, egy műanyag kádban ülve bőven elég.
A filmben két autót használtak fel, az egyik a zárójelenetben látható baleset áldozata lett.
A cégnek mindenesetre jót tett ez a korai termékmegjelenítés, sokan a mozifilm, illetve a felejthetetlen betétdal hatására kezdtek lírát félretenni a veszettül menő játékszerre.