A telefonhívásra, a rádió bekapcsolására vagy egyebekre vonatkozó hangutasítás kiadása után akár 27 másodperc is eltelik, mire a sofőr teljes figyelme ismét a vezetés felé fordul. Ha az autó óránként 40 kilométeres sebességgel halad, ezalatt három futballpálya hosszúságát teszi meg – állapította meg két csütörtökön megjelent tanulmány, amelyeket az AAA amerikai közlekedésbiztonsági alapítvány hozott nyilvánosságra.
A tanulmányokat az Utahi Egyetem készítette. A kutatók idei autómodellek különböző hangvezérelt rendszereit vizsgálták és hasonlították össze. Az információs szórakoztató (infotainment) rendszerek a Chevrolet Equinox, a Buick Lacrosse és a Toyota 4Runner modellekben bizonyultak a legkevésbé zavaróknak, mert ezek intuitívabbak voltak, és jobban megértették a hangos utasításokat. A Ford Taurus, Chevrolet Malibu, Volkswagen Passat, Nissan Altima, Chrysler 200 és Hyundai Sonata modellekben található rendszerek kevésbé jól szerepeltek a teszten.
A Mazda 6-os modellben található infotainment-rendszer bizonyult a legzavaróbbnak: a működtetés több lépcsőből áll, kevésbé jó a hangfelismerése, és hosszabb ideig tart, amíg végrehajt egy feladatot. Például egy rádióállomás kiválasztásához előbb ki kell mondani, hogy „frekvencia”, majd a csatorna számát.
A kutatók megállapítása szerint a gyakorlat nem tette könnyebbé a rendszerek használatát. A tesztekben résztvevő 257 személy öt napra vihette haza a kocsikat, de azok a funkciók, amelyek elsőre nehéznek bizonyultak számukra, nem lettek könnyebbek pár nappal később sem.
A legkevésbé figyelemelvonó rendszer is legalább 15 másodpercre gyengítette a sofőr összpontosítását a vezetésre. Az idősebb sofőröknek tovább tartott, amíg ismét teljesen koncentrálni tudtak, mint a fiatalabbaknak. A hangvezérlésű mobilozás esetében úgy találták a kutatók, hogy a Google Now könnyebben reagált és hajszálnyival kevésbé zavaró volt, mint az Apple Sirije vagy a Microsoft Cortanája.
Joel Cooper, az egyetem kutató pszichológusa elmondta: a hangvezérlésű rendszerek elég merevek, arra kényszerítik a felhasználót, hogy nagyon speciális utasításokat adjon a különböző feladatok végrehajtására. A megfelelő parancs kiadása esetén is előfordul, hogy a rendszer nem érti meg, és ha a rendszer nem működik, a vezető figyelmét az vonja el, hogy megpróbálja kideríteni, miért.
Egyszerűen nem elég jók; biztonságosabb alternatívát ígérnek, de nem mindig ennek megfelelően működnek – foglalta össze Cooper.
A Mazda gyártója azt ígérte, hogy a 2016-os Mazda 6-os, és más új modellekben már fejlettebb rendszert alkalmaznak, amely minimalizálja a figyelem elvonását. Cooper arról is beszélt, hogy következő kutatások során a hangvezérelt és a hagyományos, kézzel irányított infotainment-rendszereket is összehasonlítják majd.
Az AAA a törvényhozókkal és a kormányhivatalokkal is megosztja a kutatások eredményeit. A szervezet felhívta az autósok figyelmét arra, hogy kellő körültekintéssel használják a hangvezérelt rendszereket, akkor is, ha az autó rövid időre megáll.