Már évekkel ezelőtt feltűntek a találkozókon. Öreg, fillérekért megszerezhető típusok, ültetve, vastag, markáns rozsdaréteggel, és vad, kertvégi műhelyekben felbukkanó, zseniális ötletekkel teletömve.
A szokásos évi Volkswagen találkozó alkalmából pont egy ilyen Golfot mutattunk be, és a vadászgépből származó botkormányt, a marmonkannáról kölcsönzött üzemanyag-betöltő nyílást látva adta magát a téma. Ezek a srácok megérdemlik a figyelmet, akik ilyen elborult, jó értelemben vett beteg négykerekűekkel gurulnak az utakon, azoknál biztos akad még pár elismerésre méltó trükk.
Ez a cikk a kiindulási pont, az alap az alapos, autókat részletesen bemutató anyagok előtt, amelyben a tagok saját szavaikkal vallanak erről a különös függőségről.
– Hányan, és mikor alapítottátok a klubbot?
Kucci Richárd, a csoport alapítója: 2013-ban hoztam létre egy Facebook-oldalt, RAT LOOK KLUB Hungary néven – a klub előszobájaként – azzal a céllal, hogy összeszedjem a hasonló érdeklődésű embereket. Közben megismerkedtem Petivel egy gumisnál, rajta keresztül pedig Danival és igazából itt kezdődött minden 2014-ben. Ezután a 2014-es AMTS-en (Autó, Motor és Tuning Show, a legnagyobb hazai márkafüggetlen autótalálkozó, bemutató – a szerk) beszéltük meg hogy rendes klubként folytatjuk, hárman. Jelenleg 7 tagunk van, egyelőre nincs potenciális tagjelölt, de nyitottak vagyunk bárkire.
– Van kritériuma a belépésnek, van egy bizonyos „rozsdafok”, ami alatt nem lehet tag a jelentkező?
Teljesen márkafüggetlenek vagyunk, a stílus a lényeg, amit nem a rozsda mennyisége határoz meg. Sokkal fontosabb a valamilyen szintű fanatizmus és elhívatottság. Mi nem a mennyiségre, hanem a minőségre helyezzük a hangsúlyt a klubtagjainknál és azért nem árt, ha jóban is vagyunk.
– Hol lehet veletek találkozni, szezonban melyek a legfontosabb találkozók, ahol többen is megfordultok?
Próbálunk megjelenni a lehető legtöbb autós rendezvényen, természetesen a márkaspecifikusokon nem tud mindenki ott lenni, kivéve, ha külön meghívást kap a klub (szerencsére sok ilyen van).
– Kinek van a legőrültebb autója a csapatból?
Mindenki elég őrült, nehéz lenne egyet kiválasztani, főleg azért, mert mindenkinek más tetszik.
– Tervek a jövőre nézve, kifejezetten RAT autókra belőtt rendezvény, találkozó?
Tervünk a jövőre nézve, hogy még több helyen megjelenjünk, ahol csak tudunk és természetesen az általunk szervezett kifejezetten RAT találkozókat, amikből évente jó esetben három van, minél nagyobbá és színvonalasabbá tenni.
Suzuki Swift 1.3 8v (1995)
Kucci Richárd: a Swift 2010-ben került hozzám és 2013-ban amikor kvázi feleslegessé vált, akkor kezdtem patkányosítani. Elméletileg a 2014-es Autó Motor és Tuning Show-ra készült el, bár ezek az autók soha nincsenek készen, mindig alakulnak, változnak.
A 2015-ös AMTS-re teljesen átalakult, kamu coupé lett, és mivel idén van a Vissza a jövőbe őrület, ezért lett DeLoren stílusba szálcsiszolt, természetesen kézzel
Néhány műszaki adat: a motor gyári, csak egy direktszűrő van rajta. A futómű kapott egy elég combos, 12 centis ültetést, a 16 collos felnik szintén egyediek, a Rover 620 Turbóról származnak. Ehhez jöttek még a Volvo S40 T4-ből átvett, 282 mm-es féktárcsák Volvo V50 2.4 féknyergekkel.
A karosszéria teteje kivágva és egy filmplakát vásznából van a pótolva a lemez. Geo Metro motorháztetőt faragott rá a tulaj, a hátsó ajtót a háromajtós Suzuki Swift hátsó sárvédőjével falazták le
Az oldalablak polikarbonát, ja az első koptató/spoiler már az új generációs Swift hagyatéka. Belseje: Suzuki ülések megnyúzva, teljes farmerból készült kárpit, sportkormány, a gyári váltókar helyett rollerkormány és ezernyi apróság, ami majd a bemutató videóból úgyis kiderül.
Citroën AX – a kis francia patkány
Újvári András: A patkánystílussal 2014-es AMTS-en találkoztam először, a sorok között sétálva az alapító tagok sokkoltak elmebeteg gépeikkel.
Hosszú percekig vizsgáltam autóikat, de nem uralkodott el rajtam a vágy, hogy nekem is kell egy patkány. Később figyeltem fel Facebookon egy eseményre, amit a srácok szerveztek, az első RLK-meeting néven. Nem hagytam ki a lehetőséget és elfogadtam a meghívást. A forgalomban látva azokat a kiállítási autókat teljesen átformálta a véleményemet a stílusról. A kiállításon azért is nem győztek meg, mert azt hittem, ezek trélerszökevények, szobrok, de amikor láttam, hogy mennyire lehet élni ezt az őrületet, döntöttem: nekem is kell egy patkány!
Az autóvásárláson már túl voltam, így a stílus nem játszott közbe a döntésnél. Teljesen véletlenül esett a választásom egy kis dízel Citroën AX-re. Az átépítés egy újraélesztéssel kezdődött: motor és váltó csere, lakatolás.
Hétről-hétre változott az autó, barátok és klubtagok segítségével. Folyamatos volt az átépítés, mindeközben persze napi használatban futott az autó. Tipikus kezdőként a motorháztető lett az első áldozat, aminek nekiestem a drótkoronggal, ezután következett a négyzetrácsos tető és a többi külső változás: sárga lámpafólia, ködlámpa, csipkemintás első sárvédők, szegecselt fa borítás az autó oldalán, felfele vezetett kipufogó MTZ csappantyúval.
A következő lépés az ültetés volt. Az AX nem tipikus alap, így nincs nagy választék futómű terén. Nem találtam állítható futóművet, a negyvenes ültetőrugót meg röhejesen kevésnek tartottam, így maradt az átépítés. Vágott rugó mellé rövidített és keményített gólyalábat, hátra pedig eltekert, torziós rugózást kapott.
A belső is rengeteget változott: a váltógombot egy régi csap öntöttvas fogantyújára cseréltem, száműztem az üléseket is: az első sorba kettes Golf hátsó üléspad került, hátra pedig asztalos készített egy faburkolatot egy pick-up platóját utánozva. Felnik terén sincs nagy választék a gyári háromcsavaros kialakítás miatt, ezért szélesített lemezeket kapott elöl 9J hátul 10J szélességben.
A végeredmény egy igazi kis francia patkányt lett, amit rengeteg kiállításon és találkozón megcsodálhattak az emberek, de az utakon is bármikor találkozhattak vele. Sajnos a játék augusztusban véget ért, egy koros hölgy nem adta meg az elsőbbséget és totálkárosra törte. Az újjáépítés még várat magára a diákévek végéig.
Katonai Golf
Nagy Andor: Az autó 2010-ben került hozzám, első autóként, viseltes gyári állapotban. Szegény Golf nem volt valami jó bőrben, konkrétan a szalmából kellett kiásni egy pajtában Pécsett. Így első körben az esztétikai irányvonal megtalálása előtt a technikai oldalt kellett rendbe rakni.
Elkezdtük felújítani: lakatolás, futómű rendbetétele, kapott egy II-es szériából származó 1,8-as GTI-motort. Amikor a munkálatok végére értem, előtérbe került az autó megjelenése. Sok találkozót végigjártam, nézegettem, hogy mi lenne az, amit el tudnék képzelni a Golfomon. Egyik autónál sem találtam meg azt a pluszt, amit igazán magaménak érezhetnék. Eldöntöttem, hogy olyan autót építek, ami nem jön szembe velem az utcán, amivel egy találkozón is kitűnhetek a tömegből. Mindig is érdekeltek a katonai dolgok, így gondoltam, miért is ne?
A festésötletet egy katonai dokumentumfilm adta, és innen nem volt megállás. Meghatározó lett a katonai vonal, jött az álcaháló, lekerültek a lökhárítók, a lemezfelnik, átalakított hátsó ülés, nagy GTI koptató.
Így az autóm mára egy olyan német gép lett, ami igazán otthon érzi magát egy katonai reptérre szervezett találkozón. Az autóról rengeteg kép, részletes leírás található ebben a cikkben.
