Minden autós ismer bosszantóan forgalmas helyeket, valamint naponta olvas tragikus híreket „halálutaknak” keresztelt főutak véres baleseteiről. A tudósítások a hibázó autósok mellett rendre a túlzsúfoltságot okolják a halálesetekért: 4-es számú főút, 10-es főút, 25-ös…, mindenki tudja sorolni.
Kíváncsiak voltunk, hogy a precíz adatok szerint melyek valójában az ország leginkább túlterhelt főútjai, autópályái és mellékútjai – e három kategóriában közöljük a top10-es listákat.
Mivel egy-egy út valódi telítettségét nyilvánvalóan úgy lehet pontosan meghatározni, ha a hosszához képest átlagoljuk a rajta átmenő forgalmat, a cikkünkhöz így állította össze az adatokat a Magyar Közút Zrt.
Innentől aztán jönnek a meglepetések, a fent említett „halálutaknál” számos hazai főút, de több mellékút is combosabb forgalmat nyög minden egyes napon. De nézzük meg először az eleve óriásforgalom bonyolítására épített 2×2 sávosokat, ott is lesznek meghökkentő számok.
Az autópályák, autóutak rangsora
Abban semmi meglepő, hogy ezeken közlekedik a legtöbb jármű, legalábbis az autópályáink közül az első hétről elmondható ez.
Kiemelkedik a sorból a „gyilkos” jelzővel számtalanszor illetett, és meglehetősen hányatott sorsú M0, amelyen éves átlagban számítva egy-egy napon közel 50 ezer jármű halad, de az M1 második helye is egyértelmű napi 40 ezerrel.
A középmezőnyből – M5, M7, M3 és M2 – utóbbi kilóg: az M2 nem autópálya, de még csak nem is 2×2 sávos. Az M0 északi része és Vác között húzódó, 90 százalékban sima 1+1 sávos kivitelezésű autóútnál már az építésekor érezték, hogy ez így szó szerint sovány lesz.
Az alábbi fotó mutatja, már akkor a mielőbbi autópályává bővítés reményében dupla szélesre vették a felüljárókat, sajnos azóta sem szélesítették ki a Budapest és Szlovákia között jelentős tranzitforgalmat bonyolító utat. Az M2 ennek ellenére gyors, sajnos éppen az úthoz nem illő tempó számos súlyos baleset okozója.
Időnként fel-felmerül a bővítés, de egyelőre csak a balesetek vannak
Mi folyik a legforgalmasabb főutakon?
A számok alapján tengernyi jármű, az első helyezett 510-es számú főút például dupla olyan forgalmat bonyolít 1+1 sávon, mint az M6-os a maga 2×2 sávján. Azért ez elgondolkodtató. De a második 402-es főút és harmadik 444-es is zsúfoltabb fele olyan felületen, mint az M30-as vagy az M43-as.
No de mi a túró az 510-es főút, a 402-es meg ez a sok három számjegyű? Hol vannak ezek egyáltalán? Magyarországon több különböző rendű főutat különbözetünk meg, de ezek egy-két-három számjegyből álló neve nem feltétlenül párhuzamos a fontosságukkal.
Itt van például a hivatalosan másodrendű, ennek ellenére 510-es jelölésű főút. Budapest XXIII. kerülete és Taksony között 23 kilométeren és még 243 méteren át húzódik, a maga napi átlagosan 16 ezer járművével ez ma Magyarország legforgalmasabb főútja. Ugye mondtuk a bevezetőben, hogy nem ezt tippeli győztesnek! Aki nem használja, gyakorlatilag nem is hallott róla, pedig a Magyar Közút Zrt. adatai szerint ez a negatív rekorder.
A Google fotója szerint az 510-es minősége nem éppen a forgalomnak megfelelő
Azt ugye látják, hogy mind a 10 főúton több jármű halad egy-egy napon, mint az M6-oson?
Az 510-es testközelből
Egyik kollégánk éppen az 510-es mellett, Dunaharasztiban lakik, íme az ő véleménye. „Sosem gondoltam volna, hogy ez az ország legforgalmasabb másodrendű útja, pedig ezen járunk munkába, visszük a gyereket oviba stb. Oké, reggelente tud egy kis káosz lenni, de semmi rendkívüli, a HÉV melletti szervizúton ráadásul kényelmesen ki lehet kerülni a dugót. A nagy bajt egyébként is a Soroksár szélén felhúzott diszkontoknál kialakított kereszteződés okozza, okosan lámpás csomópontot tettek ide, ami reggel a város felé, délután kifelé csinál sort. Micsoda meglepetés, kikapcsolva meg csak ritkán vannak a lámpák.
Az 510-es másik nagy stresszgenerátora a dunaharaszti HÉV-kereszteződés, ez is meg tudja fogni a sort, bár ez minket kifelé annyira nem érint, mert a hátsó utcákon meg tudunk érkezni egyből a szervizúthoz. Az út forgalma alapján az aluljáró meg felüljáró ezek szerint bőven indokolt lenne, de arra – gondolom – várhatunk.
Az út minősége nem olyan rossz, a soroksári Hősök terétől Dunaharaszti határáig felújították, innen egy kicsit nyomvályús, kopottas, majd Dunaharasztin belül ismét van egy felújított szakasz. Ahol a munkát befejezték, onnantól megint jönnek a nyomvályúk, a bosszantó, évek óta fixen kerülgetett, futóműgyilkos kereresztbordák – már gondolkodtunk rajta, hogy bérelünk néhány munkagépet, és kijavítjuk önköltségen a legrosszabb pontokat. Ezek egyébként a táblázás szerint a senki földjén lévő, valójában bőven Dunaharasztihoz tartozó szakaszon vannak.
Taksonytól a szigethalmi kereszteződésig az országos átlagnak tökéletesen megfelelő az út minősége, összességében pedig nem érződik, hogy ez az ország legforgalmasabb másodrendű útja.”
Elképesztő zsúfoltság a top10 mellékúton
Sőt – és itt már tényleg a döntéshozók figyelmébe ajánljuk a megdöbbentő számokat – hazánk 10 legforgalmasabb mellékútjának mindegyikén több jármű halad egy-egy átlagos napon, mint az M6-oson, de az élmezőny az eleve zsúfolt és toplistás főutaknál is több járművel küzd.
Jól látják, minden egyes napon 10-13 ezer autó, kamion, traktor és társaik tapossák szét ezeket a szerény állagú, többnyire keskeny utakat, egyúttal veszélyeztetik az emberi életet. A kétes hírű lista „győztese” a Csepel-szigethalmi 8 kilométeres bekötőút, de van itt jászsági, pilisi és hevesi út is.
Aki a többire kíváncsi, ezen a linken kibogarászhatja, hogy hol kéne valamit baromira gyorsan csinálni a politikusoknak, önkormányzati vezetőknek. Cikkünket az éppen fapados autópályák építésére készülő kormányzatnak is szíves figyelmébe ajánljuk.
Zárásként talán annyit: nem csak drágán épülnek a hazai utak, ezeket az elképesztő aránytalanságokat megismerve most már azt is tudjuk, hogy nem éppen mindig oda, ahol azt a forgalom mérete megkívánja.
Itt pedig megnézheti, melyik Magyarország legveszélyesebb útja!
(Még egyszer hangsúlyozzuk: a Magyar Közút Zrt. a fenti utak hosszához képest, éves forgalomszámítások alapján átlagolta napra a járművek számát.)
