Esős időben és a téli hónapokban nincs az az autós, aki ne találkozott volna a párásodás jelenségével, ami főleg azért idegesítő, mert nem lát ki tőle rendesen a sofőr. Az újabb autók levegőkeringetése és a klímaberendezések már ügyesen kiküszöbölik ezt a problémát, az idősebb modelleknél azonban ez kellemetlenebb és sűrűbben előfordul. De például a legutóbbi tesztautóban is, ami nálam járt (KIA Cee’d), rendszeresen bepárásodtak az oldalablakok.
A videóban emberünk öt teljesen hétköznapi dologgal mocskolja össze az ablakot, hogy kiderüljön, melyik védi meg az üvegfelületet a párától. Van itt nyers burgonya, gyereksampon, borotvahab, kézfertőtlenítő és speciális páralecsapódás-gátló, amit tuti itthon is be lehet szerezni, bármelyik autós boltban.
Ezek egytől-egyig olyan cuccok, amikről az kering a köztudatban, hogy megakadályozzák a páralecsapódást. Most kiderül:
A párásodás elsősorban hideg időben tapasztalható, hiszen a levegő hőmérsékletének csökkenésével emelkedik annak páratartalma, azaz a nedvesség hamarabb csapódik ki. Minél melegebb a levegő, annál több nedvességet képes elnyelni, és fordítva; a hőmérséklet csökkenésével egyre csökken a légnemű formában tartott nedvesség, a felesleg pedig kicsapódik. Hova? Naná, hogy az ablakokra, hiszen az a leghidegebb pontja az autónak, mivel vékony és szinte semmilyen hőszigetelés nincs rajta.
A pára kicsapódását tehát alapvetően két tényező befolyásolja, a levegő hőmérséklete és a páratartalma. Minél szárazabb és melegebb a levegő, annál kisebb a páralecsapódás, minél hidegebb és nedvesebb, annál nagyobb. Értem!?
