Minden valahogy úgy indult, mint szerintem mindenki másnál: álmodozással. Milyen jó lenne! Milyen szép lenne! Persze az álmokban mindent megengedhet magának az ember, akár egy Rolls Royce-ot is. Épp arra azonban utoljára gyerekként vágytam, ellenben az 1930-as évek autói mindig bejöttek. Milyen lenne például egy, a kezdőképen látható Auburn Speedstert birtokolni? Vagy legalább az egyik legnagyobb kedvencemet, egy MG TA-t?

Auburn Speedster: 4,6 literes, soros, nyolchengeres, 150 lóerős motor, végsebesség 160 km/h. Ára meghaladja a 100 000 dollárt, vagyis körülbelül 30 millió forintért lehetne hozzájutni

Kicsit olcsóbb az Auburnnél az MG TA. Már 40 000 fontért, azaz körülbelül 16 millió forintért akad belőle szép példány

Kicsit olcsóbb az Auburnnél az MG TA. Már 40 000 fontért, azaz körülbelül 16 millió forintért akad belőle szép példány

Azonban az ára már az MG-nek is csillagászati, de a pénzügyi kereteimet sajnos még a legkisebb és legolcsóbb háború előtti modell, a tömegesen gyártott, technikailag hihetetlenül egyszerű Austin Seven is jócskán meghaladja.
Az MG árának ötödéért, azaz mintegy 8000 fontért (kb. 3,2 millió Ft) hozzá lehet jutni egy jó állapotú Austin Sevenhez

Az MG árának ötödéért, azaz mintegy 8000 fontért (kb. 3,2 millió Ft) hozzá lehet jutni egy jó állapotú Austin Sevenhez

Nosza, sebaj, ugorjunk hozzánk közelebb az időben, ott már biztosan akad valami elérthető. No, nem a korszak nagy álma, az Austin-Healey 3000, vagy a Jaguar E-type. Egy Morris Minor viszont esetleg már szóba jöhetne, de pillanatnyilag nincs eladósorban egy sem. Legalábbis itthon…
Akár angol Bogárnak is nevezhetnénk a Morris Minort, hiszen a brit szigeteken ő töltötte be a népautó szerepét - de mert annyira mégsem volt olcsó, csak töredékannyi készült belőle. Itthon nemrég gazdára talált egy működőképes, vizsgás példány egymillió forint körüli áron

Akár angol Bogárnak is nevezhetnénk a Morris Minort, hiszen a brit szigeteken ő töltötte be a népautó szerepét – de mert annyira mégsem volt olcsó, csak töredékannyi készült belőle. Itthon nemrég gazdára talált egy működőképes, vizsgás példány egymillió forint körüli áron

S míg így merengtem, beállított hozzám az egyik újságíró barátom, név szerint Borisz, hogy áthozzon megmutatni egy könyvet (ő írta a Wartburgokról). Beszéltünk erről-arról, majd egyszer csak kibökte, mennyi gondot okoz neki az egyik rokonától megörökölt 1967-es Fiat 850. Amúgy tudtam az autóról, korábban beszéltünk is róla, sőt, még akkor is felhívott egyenesen magából az autóból, amikor éppen átcsoportosította a rokon birtokáról a saját garázsába. De akkor úgy tűnt, nagyon ragaszkodik hozzá.
Ez ő, a kis 850-es, kollégám képén. Ugye egész jóképű?

Ez ő, a kis 850-es, kollégám képén. Ugye egész jóképű?

Kifakadására felcsillant a szemem. Volt már 850-esem, tudtam, hogy nem túlkomplikált autó, méretéhez képest elég tágas háromfős családunk számára, s talán a vételár is belefér a keretbe. Egy baj volt csupán: életben nem láttam még, ráadásul kiderült, hogy pillanatnyilag mozgásképtelen is. Abban állapodtunk meg, hogy átküld néhány képet. Íme kettő (és még kettő a galériában):
Sötétkék autó, piros belsővel. Állítólag az egyik legjobb párosítás volt. Tényleg látványos! A huzat alatt az ülés műbőr kárpitja is piros!

Sötétkék autó, piros belsővel. Állítólag az egyik legjobb párosítás volt. Tényleg látványos! A huzat alatt az ülés műbőr kárpitja is piros!

Nem túl nagyok a képek, de ezek alapján nagyon ígéretesnek tűnik, ezért érdemesnek látszik ismeretséget kötni vele. További jó tulajdonsága, hogy csupán egyetlen tulaja volt – 1967 óta. Valamint az is, amit egy másik újságíró kollégám Csikós Zsolti (Totalcar) szúrt ki azonnal a képek láttán, amikor megmutattam neki: „Hiszen ez szürke műszerfalas és húzókilincses! Még modellfrissítés előtti! Ebből nagyon kevés maradt!” Jól hangzik nem? Beszélek Borisszal, mikor lehetne megnézni. Ja, ha valaki nem lenne egészen képben: A Fiat 850-est 1964 májusában mutatták be a 600-as utódaként, kicsit szögletesebb, és kicsit nagyobb, de belül jóval tágasabb karosszériával. A hajtásmód nem változott, a hátsó kerekeket négyfokozatú, teljesen szinkronizált váltón keresztül hátul, hosszában elhelyezett 843 köbcentis, 34 lóerős motor hajtotta (mint a Skoda 1000 MB-ben, majd a 105-ösben és a 120-asban). fiat-850-cutaway Teljesítménye 120 km/órás végsebesség elérésére volt elegendő, fogyasztása 6-8 liter volt 100 kilométerenként. Forgalmazása egy hónappal a születésnapomat megelőzően, 1964 júniusában indult, gyártását 1971-ben, több mint kétmillió példány elkészülése után hagyták abba. Utóda Az Év Autója díjat is elnyert, immár orrmotoros, elsőkerék-hajtású Fiat 127-es. A Fiat 850-es korának hangulatát talán méltó módon idézi meg az Eurovíziós dalfesztivál 1964-es győztes dala, a Térden állva előtted Gianni Moranditól. Íme:

Folytatása következik!