Közzétette a rendőrség 2015 legfontosabb baleseti statisztikáit, sajnos sok jót nem találni bennük. Ami egyértelműen látszik, tovább folytatódik a tragikus trend a hazai utakon.

A két legfontosabb adat, a halálos balesetek és a balesetben meghaltak száma egyaránt emelkedett. Amint az alábbi grafikonok mutatják, hosszú éveken át egyre kevesebb és kevesebb balesethez kellett mentőt hívni, majd 3-4 évvel ezelőtt megfordult a tendencia, most már tudjuk, 2015 a korábbiaknál is kedvezőtlenebb adatokat hozott.

Tavaly 583 halálos balesetben 644-en vesztették életüket az útjainkon, évek óta nem volt ilyen rossz a helyzet.

És egyre több a sérült. 2016 fontos év, nagy kérdőjelekkel.
Egyre több a halott az utakon 15 Látnak egy zöld és egy lila csíkot az ORFK ábráján, amelyek a 2010-es és a 2015-ös „elvárt” adatokat jelzik. Ennek magyarázata az Európai Bizottság ún. Fehér Könyve. A biztosság éppen a magyar elnökség idején, 2011. március 28-án tette közzé a 2020-ig meghatározott legfontosabb uniós közlekedéspolitikai feladatokat. A Fehér Könyvnek nevezett elvárásgyűjtemény a tagországokban használt járművek károsanyag-kibocsátásának mérséklését, vagy éppen a halálos balesetek számának csökkentését írja elő évről évre, és a 2020-as cél elérése érdekében időarányos számokat határoz meg minden esztendőre.

A halálos balesetekkel és az utakon meghaltak számával kapcsolatban szimpatikus, de rendkívül ambiciózus a cél: „A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma (2010-hez képest – L. Cs.). Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és -védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében.”

Ennyien haltak meg az utakon

Ennyien haltak meg az utakon

Ahhoz, hogy 2020-ban feleannyi ember haljon meg a hazai utakon, mint 2010-ben, a zöld és a lila csík időarányos adatait kell „teljesíteni” a magyar rendőrségnek. Egyértelmű, hogy csak részben rajtuk múlik a siker, ám a 2009 és 2012 közötti, akkor még kedvező balesetes számok ismertetésekor az ORFK is kiemelte: „Magyarország hatályos közlekedésbiztonsági programja a halálos áldozatok számának visszaszorítását tűzte ki fő céljaként.”

2006 és 2012/13 között jól alakultak a számok, folyamatos volt a csökkenés, pár éve azonban kedvezőtlen fordulat állt be. Sajnos azóta a súlyos és a könnyű sérüléses balesetek száma is emelkedik.

Ennyi balesetnél sérült meg valaki

Ennyi balesetnél sérült meg valaki

Amint a fenti ábra mutatja, a három évvel ezelőttinél 1068-cal több olyan balesetet rögzített a rendőrség adatbázisa tavaly, amelyben valaki megsérült. A sérültek száma pedig 2012-től 2015-re 1025-tel emelkedett.

Így alakult a súlyos sérültek statisztikája

Így alakult a súlyos sérültek statisztikája

Ha az arányokat nézzük, különösen riasztó, hogy bő 10 százalékkal több a súlyos sérült, aminek nyilván több oka lehet.

Nyilván minél nagyobb sebességgel ütközik valaki, annál nagyobb erre az esély, viszont mielőtt a gyorshajtásra kennénk mindent, érdemes felidézni, hogy a KSH szerint a közúti baleseteknek körülbelül a 30 százaléka következik be a „sebesség nem megfelelő alkalmazása” miatt – erről itt írtunk érdekes cikket.

A könnyű sérülést elszenvedők számai az elmúlt évekből

A könnyű sérülést elszenvedők számai az elmúlt évekből

Másrészt, ha a 2015-ben Magyarországra behozott 120 ezer darab használt autó átlagéletkora nem 12 év lett volna, hanem megengedhetné magának a nép, hogy 4-5 éves autókat vásároljon, valamivel nagyobb biztonságban lennének az így járműhöz jutó tömegek.

A balesetszám növekedéséért a biztosítók ugyanakkor a tartósan olcsó üzemanyagárakat és az ebből következően megemelkedő autóhasználatot teszik felelőssé.
 
No, de mi várható 2016-ban?

Nagyok a kérdőjelek a balesetszámok alakulásával kapcsolatban, ugyanis ellentétes hatású történések feszülnek majd egymásnak.

Idénre ismét legalább 100-150 ezer nálunk újonnan forgalomba állítandó idős autót és tartósan alacsony üzemanyagárakat ígérnek a prognózisok, azaz marad a megnövekedett forgalom, és nem fiatalodik, nem válik biztonságosabbá a járműpark – mindkettő a balesetszám magasan maradása irányába mutathat.

Ezzel egy időben jelentős ugrás, talán soha nem látott mértékű emelkedés várható a rendőrség bírságolási gyakorlatában. Öt év alatt 507 ezerről 216 ezerre csökkent a magyar rendszámos autók üzemben tartóira, vezetőire kiszabott bírságok száma, részben a használatból kikopó készülékek miatt. 2016-ban viszont az ígéretek szerint dolgozni kezd a VÉDA nevű rendszernek mind a 365 fixen telepített és mind a 160 mobil készüléke, amelyek – szintén az ígéretek szerint – immár nemcsak a gyorshajtást, hanem a szabálytalan sávváltástól a biztonsági öv nélküli vezetésen át a piroson áthajtásig számos dolgot rögzítenek és büntetnek majd.

Szóval lehet majd bírságolni ezerrel, szerintünk persze millió más dolgot is kéne csinálni a rendőröknek a büntetések kiszórása mellett a közlekedésbiztonság javítása érdekében.

Valóság vagy hülyeség, hogy a hazai HALÁLOS BALESETEKNEK MINDÖSSZE A 2,2 SZÁZALÉKA KÖVETKEZETT BE A SEBESSÉGHATÁR MEGSZEGÉSE MIATT? Itt a cikkünk erről, érdemes belenézni.