Az illetékes miniszter szerint a Horvát Autópályák Vállalat (HAC) és a Rijeka Autópálya Vállalat (ARZ) mielőbbi szerkezetátalakítására van szükség. A végleges döntés előtt ugyanakkor előzetes elemzésekre van szükség.
A matricák értékéről nem akart beszélni a miniszter, mert szerinte az még túl korai volna. Mint mondta: figyelni fognak arra, hogy az árak kövessék a horvát állampolgárok életszínvonalát.
A szakszervezetek határozottan ellenzik a autópálya-matricák bevezetését, arra hivatkozva, hogy Horvátország nem tranzitország.
Egy korábban készült tanulmány szerint, amelyet a Vecernji List horvát napilap ismertetett, az autópálya-díjból származó bevételek a matricák bevezetése után sem esnének vissza, vagyis maradna a 2,2 milliárd kuna (közel 93 milliárd forint) éves bevétel. Azzal a különbséggel – teszi hozzá a lap -, hogy a kiadások nagyban csökkennének, hisz megszűnnének a fizetőkapuk, és ezzel együtt közel 800 munkahely is.
A horvát autópályákat kezelő vállalatok évek óta fizetésképtelenek és a csődeljárás szélén állnak. Az állam kedvezőtlen, rövid távú hiteleket vett fel magas kamattal, és most nem tudja fizetni azokat. 2014-ben a HAC és az ARZ kötelezettségei körülbelül egymilliárd euróra (322 milliárd forint) rúgtak.
A horvát kormány decemberben újabb 200 millió euró értékű hitelt hagyott jóvá a HAC-nak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD). Ezt azzal magyarázták, hogy a HAC-nak 2016-ban 466 millió euró törlesztőrészletet és 109 millió euró kamatot kell kifizetnie a korábban felvett kölcsönből, amelyet a vállalat saját bevételeiből nem tud fedezni.
