Indításként vázoljuk fel 3 pontba sűrítve a lényeget. 1, Évek óta egyre többen és többen halnak meg közlekedési balesetben az útjainkon. A súlyos sérültek, és a könnyebben megsérültek száma is növekszik, itt lehet megnézni az elkeserítő részleteket. 2, Eközben szintén évek óta minden egyes, a közlekedés környékén sertepertélő szakember azt szeretné (sőt, egyesek követelik), hogy már az óvodától kezdődően, majd az általános iskolában kötelező legyen a KRESZ és a közlekedéskultúra életkorhoz szabott oktatása. Nem túlzás azt állítani, hogy emberéletekben lenne mérhető később a bevezetés pozitív következménye. 3, Kíváncsiak voltunk, hogy az illetékes döntéshozók semmittevése közepette mi a helyzet az intézményekben, ezért találomra megkérdeztünk 5 szülőt, hogy a csemetéjük óvodájában/iskolájában van-e jelenleg bármilyen KRESZ-oktatás. A válaszaik. Az óvodában egyszer volt egy KRESZ-verseny, amit a helyi önkormányzat szervezett. (vidéki kisvárosban élő kétgyerekes szülő) A lányom eddig semmilyen KRESZ- jellegű, vagy egyáltalán, biztonságos közlekedésre okító tanórán az iskolájában nem vett részt. Nemes egyszerűséggel azért, mert nem volt ilyen! (budapesti, egy gyermeket nevelő szülő) Három rendőrbácsi és egy rendőrnéni ment be motorral az óvodába. Kaptak fényvisszaverő prizmákat a ruházatra a gyerkőcök, táblákról és közlekedési szabályokról volt szó, mókáztak velük és imádták a gyerekek. (szintén budapesti, szintén egygyermekes szülő) Sem oviban, sem suliban nem volt ilyen a gyerekeimnél, és nem is hallottam ilyenről. Viszont amikor én gyerek voltam vidéken, volt rá példa, hogy kivonult egyszer hozzánk valami „illetékes szerv”, akik előadást is tartottak, és ügyességi versenyeket is rendeztek az udvaron. Ha jól emlékszem, bicóval kellett szaszerolni fel-alá egy akadálypályán. (ma már a fővárosban élő, két fiút nevelő apuka) A fiamnak volt valami iskolai nap, majális, vagy valami ilyesmi, amikor a rendőrök elhozták a rendőrautót, és megmutatták, és volt kutyás bemutató, bűnmegelőzés stb. De  ez nem igazán a KRESZ-ről szólt. (vidéki, közepes méretű városban élő, kétgyermekes szülő)

3-600

Imádják a gyerekek, és érdemi haszna van. Mi szól ellene? (KRESZ-FESZT Tatabányán az „iskola rendőre” program keretében)

Miért van ez így?

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), hogy vajon miért nem kötelező a közlekedéskultúra oktatása?  Meglehetősen általános választ kaptunk tőlük, lehet átfutni rajta, íme. „A nevelés-oktatás fejleszti azokat az egymásra is ható képességeket, amelyeket az óvodai nevelés országos alapprogramja, a nemzeti alaptanterv és kerettanterv végrehajtásának folyamatában alapozhat meg, konkrétan a helyi pedagógiai programjában foglaltak szerint, a gyermek/tanuló életkori sajátosságaira különös figyelemmel. A köznevelés általában a közlekedési ismeretek sokoldalú, gyakorlati megismerését tartja feladatának. Ugyanakkor egyes szakirányú képzésekben a KRESZ oktatására is sor kerül, ott ahol a jogszabály mélységű ismeret része a szakmai képzésnek (közlekedési ágazatok)” – ennyi. Kíváncsiak voltunk rá, hogy ha most nincs is,  azért van-e bármiféle konkrét, időponthoz kötött terve az EMMI-nek a KRESZ-oktatás kötelezővé tételére? Talán ők is hallottak az egyre romló baleseti statisztikákról, és talán tesznek a javulás érdekében a saját eszközeikkel. Erre így feleltek: „A jelenlegi jogszabályi keretek között a köznevelés feladat és hatáskörében a közlekedési ismereteket megalapozó kompetenciák fejlesztése az elvárás.  A fentebb ismertetett tartalmi elemeken kívül nincs olyan terve az EMMI-nek, amely a KRESZ teljes anyagának köznevelés rendszerében történő elsajátítására vonatkozna.” Mindez azért különösen érdekes, mert két éve több kormányzati szereplő egészen másként nyilatkozott. Sőt, ígérgetett.

2-1000

Nagyon nem mindegy, hogy mennek át az úton

Mit ígértek?

Nagyon szimpatikus módon, 2010 őszén Eiselt György, a Belügyminisztérium akkori helyettes államtitkára így fogalmazott egy Pintér Sándor belügyminiszternek írt levelében: “A közlekedésre nevelést rendszeressé, folyamatossá kell tenni a nevelési-oktatási intézményekben és tartalmát a gyermekek életkorának megfelelően kell kialakítani.” Heteken belül az ötletet lelkesen támogató ORFK el is készítette javaslatcsomagját, amelyben Hatala György, akkori országos rendőrfőkapitány szintén “kötelező jellegről”  írt “minden évfolyamon”. “E téma fontossága nem vitatható…” – érvelt a főrendőr. Aztán jött pár év eredmények nélkül, majd 2013 elején ismét napirendre került a téma. Akkor Bíró Márk fideszes parlamenti képviselő mesélte a Vezessnek, hogy már túl vannak pár háttértárgyaláson, és igazából tavasztól vehet lendületet az ügy. A politikus egy olyan munkacsoport tagja volt akkor, amelyben jellemzően közlekedési szakemberek a KRESZ életszerűbbé tételén dolgoztak, és 2013-ban egyik legfőbb céljuknak tekintették, hogy jogszabályi formát öntsön a kötelező KRESZ-oktatás az általános iskolában. “Ez lesz az egyik legfőbb kezdeményezésünk. Fontos célunknak tekintjük, hogy a gyerekek egy segédmotoros kerékpár vezetéséhez elegendő KRESZ-tudással kerüljenek ki 14 éves korukban az általános iskolából, ehhez pedig kötelező oktatás kell. Ha rajtam múlik, már szeptembertől az lesz” – mondta akkor a fő lobbista Bíró. A politikus hozzátette: “Márciusban nekiállunk komolyabban, júniusra lehet belőle konkrétum. Meg fogjuk győzni az oktatási államtitkárságot is”. Látjuk, hogy sajnos nem lett belőle semmi. Természetesen nem csak a mostani Fidesz-kormány, hanem az előtte regnáló MSZP vezette kabinet is felelős a jelenlegi helyzetért. Ráadásul ők is akartak valamit, legalábbis erről árulkodik, hogy a Nemzeti Alaptanterv alkalmazásáról szóló 2003-as kormányrendeletben (243/2003) előírták: az iskoláknak “időkeretet kell fordítaniuk” a közlekedési ismeretek oktatására.

Mit mondanak a tanárok?

A Bíróval készült beszélgetésünk után megkérdeztük a Pedagógusok Szakszervezetének elnökét is a témáról. Galló Istvánné tapasztalatból mondta, hogy a gyerekek kimondottan szeretik a KRESZ-t érintő beszélgetéseket, ő maga hosszú éveken át tanította a fiataloknak évi pár órában a fontosabb közlekedési táblák ismeretét. “Nagyon pártolandó, hogy a legkisebb kortól a saját életkori sajátosságaiknak megfelelően KRESZ-oktatásban részesüljenek az általános iskolások” – mondta a pedagógusvezető. Szerinte az életkori sajátosságoknak megfelelően kellene vegyíteni az elméleti és gyakorlati képzést, számos településen (de sajnos nem mindenhol) vannak közlekedési parkok is, amit ki kellene használni. Gallóné állította, nem pénzkérdés a kötelező KRESZ-oktatás bevezetése a hazai általános iskolákban, és úgy vélte, a pedagógusokkal sem lenne gond, mert könnyen elsajátítanák a speciális tananyagi sajátosságokat. “A gyereknek pedig nem okozna plusz terhet a megtanulása, mert a szülők nagy része már elkezdi otthon, az pedig csak jó, ha erre rásegít az oktatási rendszer.”

Szerencsére a rendőrség teszi a dolgát

Amint a fenti szülői beszámolókból is kiderül, a központi kormányzat tétlenkedése ellenére országszerte bizonyos iskolákba és óvodákba azért alkalomszerűen bemegy 1-2 rendőr, és kiselőadást tart a közlekedésismeretekről, lehet kérdezni a KRESZ-ről, amit a gyerekek egyértelműen szeretnek. Ez a 2008-ban indult ún. „iskola rendőre” program, amelynek keretében a 2014/15-ös tanévben az egyenruhások (vagy a rendőrség által delegált előadók) 293 062 diák (14 608 osztály) részére tartottak prevenciós előadásokat. Ez a közel 300 ezer gyerek persze töredéke a közel 2 millió érintettnek, ráadásul alkalmi előadásokról van szó, de mindez sokkal több a semminél.

4 KRESZ iskolarendőre szon

Rendőr nevel közlekedésre egy általános iskolában. Jó lenne, ha a pedagógusok is beszállhatnának

A szeptemberben indult jelenlegi tanévben bő 2200 rendőr delegálásával 2900 iskola vesz részt a programban, amelybe saját maguk jelentkezhetnek. „A program alapvető célja: a kisiskolások biztonságos, balesetmentes közlekedésének, szabálykövető magatartásának elősegítése, közlekedési ismereteik bővítése, a gyermekek biztonságát veszélyeztető egyéb tényezők felderítése, megszüntetése” – foglalta össze kérésünkre a lényeget az ORFK. Az elmúlt években szépen bővült a programpontok köre, két éve például elindították a „SuliMoped” projektet, amely gyakorlatilag egy segédmotoros/kerékpáros képzés autósiskolák bevonásával, tantervi órakereten kívül, elsősorban netes oktatással. A múlt tanévben 872 kiskamasz szerezte meg így az „AM” kategóriás jogsit, és ami ennél is fontosabb, egy már tényleg kézzel fogható KRESZ-tudást. Ez gyakorlatilag pont az – csak nagyon kicsiben -, amit Bíró képviselő szeretett volna megvalósítani több százezer általános iskolás számára, kötelező jelleggel.

Önök már az óvodában oktatnák

A pártpreferencia-felmérések általában ezerfős mintájával szemben mi közel 10 ezer véleményt gyűjtöttünk össze (igaz, nem reprezentatív) felmérésünkben, amikor is szavazásra bocsátottuk a kérdést. 9421 szavazatból 8906-an a KRESZ-oktatás mellett voksoltak, sőt, ebből közel négyezren már az óvodában elkezdenék a gyerekek formálását.

Önök mit gondolnak?