Budapesten gyalog indultak el az ifjak a Pilvaxból 168 éve, a szabadságharcot pedig lovas ütközetekben vívták a magyarok a császáriakkal, cáriakkal – hiszen ez az egész annyira régen volt, hogy a legfejlettebb kerekes eszköz a lovaskocsi volt a világon. Legalábbis valahogy így van ez a fejünkben, ugye? Esetleg még egy lóvasutat tudnánk elképzelni ebből a korból, mint a sima szekérnél valamivel bonyolultabb szerkezetet. Pedig…
Gőzgép hajtotta repülő
John Stringfellow (1799-1883), sheffieldi születésű brit mérnök-feltaláló W. S. Hensonnal közösen gőzzel hajtott repülő szerkezetet röptetett a mi forradalmunk évében. Henson már 1842-ben szabadalmaztatott egy gőzzel hajtott repülőgépet (ez volt az Ariel), de az ötlet megvalósításán Stringfellow-val közösen ügyködtek. Pont 1848-ban zajlottak le az első többé-kevésbé sikeres kísérletek, egy tíz láb fesztávolságú, vezető nélküli masinával.
10 méter után leesett a gőzzel hajtott repülő, na de akkor is: drón, 1848-ban?
Magyar vonatok
1846. július 15-én adták át az első magyar vasútvonalat, Pest és Vác között. A 33 kilométer hosszú vonalon Dunakeszin tíz perc állással is egy óra alatt végigszaladt a száz lóerős belga Cockerill gyárból származó gőzös húzta szerelvény. ’48-’49-ben persze kisebb gondja is nagyobb volt az országnak, mint a vasútépítés, de a forradalom idején már a 99 km hosszú Pest-Szolnok vonal is üzemelt.
A Pest-Vác vasút megnyitóünnepsége 1846-ban
Tenger kéj veszen körűl, Közepében lelkem fürdik… A madár röpűlt csak eddig, Most az ember is röpűl!
Nyílsebes gondolatunk, Késő indulánk utánad, De sarkantyúzd paripádat, Mert elérünk, elhagyunk!
Hegy, fa, ház, ember, patak És ki tudja, még mi minden? Tűnedez föl szemeimben S oszlik el, mint köd-alak.
Az egyik első magyar mozdony, a Heves
A nap is velünk szalad, Mint egy őrült, aki véli, Hogy őt, összevissza tépni, Űzi egy ördögcsapat;
Futott, futott, s hasztalan! Elmaradt… fáradva dől le A nyugati hegytetőre, Arcán szégyen lángja van.
S még mi egyre röpülünk, Egy sziporkát sem fáradva; Ez a gép tán egyenest a Másvilágba megy velünk!
-Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek.
Ezek a föld erei, Bennök árad a müveltség, Ezek által ömlenek szét Az életnek nedvei.
Miért nem csináltatok Eddig is már?… vas hiányzott? Törjetek szét minden láncot, Majd lesz elég vasatok.
Hát így – igazán kár, hogy Petőfi nem érte meg az autó feltalálását, biztos könnyebben szerették volna meg a költészetet a magamfajta autóbuzik, ha az Anyám tyúkja helyett mondjuk Apám Benze lett volna a kötelező memoriter általánosban.
Az első motorkocsi
1848 az autó igazi ősének, az első motorkocsinak, vagyis a gőzgépet az utasülésekkel egy egységbe tervezett közlekedési eszköznek a születési éve is. A Fairfield gőzkocsit William Bridges Adams brit mérnök tervezte, az állítólag egyszer a hajmeresztő 52 mérföldes óránkénti sebességet (kb. 84 km/h) is megfutó kocsit pont a mi szabadságharcunk kezdetén próbálták ki Londonban. Még két évig tesztelték, mire 1850-ben hivatalosan is rendszerbe állították, 16 első osztályú és 32 másodosztályú ülőhellyel.
Az első motoros kocsi, a Fairfield, 1848-ból
A 60 mérföld per óra elérése
A szárazföldi sebességhatárok történetében 1848 a 60 mph, azaz a 96,6 km/h sebesség első hivatalos elérésének éve. Ezt a rekordot, ami a birodalmi mértékegységekben számolóknak különösen kedves (ami nekünk a 0-100 gyorsulás, az az amerikaiaknak, angoloknak a 0-60), 42 kilométeres gyorsulással, 26 perc alatt érte el a Boston and Maine Railway társaság Antelope nevű gőzöse az USÁ-ban. Mire az első autó is elérte (pontosabb túlszárnyalta) ezt a sebességet, még fél évszázadnak kellett eltelnie. Az elektromos(!) hajtású La Jamais Contente volt az első autó, amely 1899-ben elérte és meg is haladta a 60 mérföldes, egyszersmind a száz kilométeres óránkénti sebesség álomhatárát.
