Alapáron kínált sportfutóművével (opciós az adaptív, illetve a légrugózás) az első pillanattól fogva kijelöli magának a követendő irányt a Mercedes újdonsága: a GLC Coupé komolyan elhiszi magáról, hogy emelt hasú sportautó, és igyekszik ehhez tartani magát. Már a karosszéria arányai is agresszívabbak, mint a mezei GLC szabadidőautóé: a kupé csaknem 8 centiméterrel hosszabb (4,73 méter) és közel négy centivel alacsonyabb (1,60 m) a GLC-nél, azonos tengelytáv (2,78 m) mellett. Szintén nem változott sok fontos ergonómiai sarokszám: azonos a küszöb és az ülés magassága, a válltér, a könyöktér és a lábtér.
A csomagtartó például a csapott far ellenére 491/1205 literes, ami egészen addig jól hangzik, amíg utána nem járunk a legfőbb (egyetlen) közvetlen konkurens adatlapján: a BMW X4 rövidebb (4,67 m), nagyobb a tengelytávja (2,81 m), ráadásul a csomagtartója is nagyobb (500/1400 liter) – bár ilyen minimális eltérést a gyakorlatban senki nem fog érzékelni. A kupés hangulatot erősítik a hátsó lámpatestek is, amelyek szoros párhuzamot vonnak a (szintén ablaktörlőtlen) C-kupéval. Az utastérben nem variáltak a tervezők, a GLC-vel azonos berendezés fogad. 
Más kérdés, hogy az azonos felszín alatt más tartalom rejlik: módosították például a kormánymű áttételét (16,1 helyett 15,1:1), így már alaphelyzetben sportosabb, közvetlenebb a manőverezhetőség. A kilencfokozatú automata váltó új magnézium váltóháza, valamint a korábban nem alkalmazott, kompakt osztómű 12 kilóval csökkenti a hajtáslánc tömegét. A GLC-hez viszonyított kisebb magasság nem eredményezett kedvezőbb közegellenállási együtthatót (0,31 Cw mindkét modellnél), így a GLC kínálatából átvett motorok (220d, 250d, 250; mindhárom összkerékhajtással) fogyasztása sem változott. 
Később lesz majd 320 lóerős konnektoros hibrid (GLC 350 e 4MATIC; az egyetlen modell, amely a 9 helyett a 7-fokozatú váltót használja), valamint 367 lóerős sportmodell (AMG GLC 43 4MATIC) is. az egyéb opciókról (pl. hátsókerék-hajtású verzió) az őszi piaci bevezetés közeledtével tájékoztat a gyár.
