Röviden – Renault Talisman 1.6 dCi Intens | |
---|---|
Mi ez? | A Renault új, a Passatnál nyolc centivel hosszabb középkategóriás autója, esetünkben 130 lóerős dízelmotorral |
Mit tud? | Elegáns, markáns megjelenésű szedán, fullextrásan vagy alapkivitelben a legjobb az ár-érték aránya, a köztes változatok (mint a tesztautó) drágák, bosszantó hibákkal |
Mennyibe kerül? | 7,5 millió a Talisman alapára, a tesztautó listaáron 9,9 millió forintba kerülne újonnan |
Kinek való? | Lépcsős háttal tipikus cégautó, kombiként kiváló családi batár. Fogyasztásban autópályán, hosszú utakon jönnek ki igazán az előnyei 0,27-es cW értékű limuzinnak a divatos szabadidő-autókkal szemben |
A Renault hosszú, széles, lapos új limuzinja inkább szebb, mint amilyen jó, de van olyan változata, ahol ár-érték arányban figyelemre méltó ajánlat tud lenni az újautó-piacon, a középkategóriában. Egy a lényeg: ha lehet, automata váltóval tessenek megrendelni, mert a kézi váltó karjának elhelyezése a Talisman Achilles-sarka.
Megjelenés, dizájn
Rég nem néztek meg ennyire alattam autót, mint most a Talismant. A taxisok bámulták meg legjobban, de fekete, szürke, fehér Passatokból, Superbekből, sőt, S80-as Volvókból, E-osztályos Mercedesekből is kíváncsi tekintettel vizslatták a sofőrök ezt az új, hatalmas Renault limuzint. Szinte hallottam a gondolataikat: de jól néz ki, vajon mennyibe kerül? Erről is szó lesz hamarosan, de előbb ejtsünk pár szót a valóban elképesztően hatásos formáról. Ugyan eltagadhatatlanul van egy erős passatos utánérzés az egész autóban, főleg a frontban, a Talisman mégis önazonos, tekintélyt parancsoló, szigorú, de kedvelhető személyiség lett. Olyan marconán bámul az emberre, hogy vigyázzba vágjuk magunkat előtte, mint Csülök és Senki Alfonz Potrien őrmester előtt: Oui, mon commandant!
A profilja is erőteljes és elegáns. A 17-es felnik is kellenek ahhoz, hogy jól érvényesüljön a Talisman mérete és ne legyen esetlen a 2,81 méteres tengelytávon is elöl-hátul egyaránt alaposan túlnyúló, irdatlan hosszú kasztni. Az autó hátulján impozáns a hatalmas krómbetűkből kirakott típusjelzés az egymásra rímelő, keskeny csíkokba rendezett kipufogók és lámpatestek között.
Összesen két gondom van a Talismán megjelenésével. Az egyik a rettenetesen karcolódó, vékony és lágy festék. Ezt a nem-metál feketét senkinek nem ajánlom, a diplomataautós hangulatot nagyon lerontja a pár ezer kilométer után már mikrokarcokkal teli, sőt, a csomagtér-fedél alatt a lökhárítón táskahúzás-nyomokkal elcsúfított lakkozás. A másik problémám pedig ez volt itt, ni:
A névválasztás telitalálat. A Renault ugyan Kínában eddig is árult Talisman néven egy helyi piacos modellt, valamint 2001-ben volt egy ilyen nevű tanulmányuk (aminek semmi köze az új modellhez). Talisman: kiválóan tükrözi a kocsi karakterét, elegánsabb, mint a Laguna, kimondhatóbb, mint a Latitude, és ez a rejtelmes, okkult csengésű szó mindenkiben kelt valamiféle rezonanciát.
Az én Talismanom
Számomra a Talisman szó, ha négy keréken kell elképzelnem, mindig Stephen King képzeletének egyik kevésbé ismert termékét fogja felidézni. A Hasznos holmikban az ördögi Leland Gaunt, a mesterkedésével egy békés városka lakóit végül automata pisztolyokkal ellátó majd őket egymásra uszító régiség-kereskedő kocsija egy Tucker Talisman volt. Ez a valóban létező Tucker Torpedo alapján csak skiccekben elképzelt, de a valóságban soha el nem készült modell, a regényben a sátán ügynökének rendelésére épített egyedi prototípus.
A regény alapján készült filmben (közepesen szarul sikerült, tipikus King-adaptáció) egyébként a gonosz főszereplőt alakító Max von Sydow nem egy Tuckerrel, hanem egy Adenauer-Mercedesszel járt. Elfogadható változtatás, abban is van valami, a Tuckerre és a Renault nagy szedánjára egyaránt jellemző eredendő, borzongató, de hívogató sötétség. Akár annak is lehetett volna Talisman a neve, a semmitmondó Typ 300 helyett.
Utastér, csomagtartó
A Talisman teljesen alap vagy fullextrás kivitelben az igazi. Az Intens felszereltségű (a legjobbnál eggyel gyengébb szint) tesztautóban ugyanis odalett minden luxuslimuzinos illúzió, ahogy beültem a kormány mögé. A helyenként bántóan primitív megoldások mellett a sok extra és a látványos műszerfal, középkonzol visszás hangulatot kelt, amolyan „szegény ember felvette a szép ruháját”-jellegű autó vált az amúgy többre érdemes nagy Renault-ból.
Mit értek primitív alatt: az üléstámla-állítás karja rossz helyen van, egy rövid, kellemetlen fogású műanyagbütyök. A vezető térde belever a középkonzolba. A magasságállító kar igénytelen plasztiknyelv. A szellőzőrostélyok vonala alatt a Talisman mintha egy másik autó lenne, a Peugeot 206-osból emlékszem még ezekre a kemény, rideg műanyagokra. A középső érintőképernyő körül a fekete, matt felület az érintőgombokkal mindig zsíros, letörölhetetlen nyomot hagynak rajta a matató ujjak. És a legrosszabb: a kézi váltó karja érthetetlenül magasra került, ráadásul nagyon hosszú is. Egy ötödikbe kapcsolás már olyan nyújtózkodós érzés, mintha a konyhaszekrény legfelső polcáról, a hátsó sarokból akarna az ember levenni egy poharat. De ez mind csak a sofőr nyűgje.
Az utasok boldogan terpeszkedhetnek a széles, kényelmes üléseken. Hátul a lábtér elképesztően tágas, a fejtér pedig sima szedánhoz képest bőséges. És ott van még a csomagtartó, a maga 608 literjével. A csomagtér-fedél a hátsó lökhárító alá rúgással is nyitható (az Intens esetében felárért: 100 ezer forint), a zárás viszont nem motoros, és csak egy behúzófogantyú van a fedélen, a bal oldalon, kényelmetlenül elhelyezve. A Talisman csomagtér-fedele kívül mindig ujjlenyomatos.
Technika
A Talisman (és az új Mégane) legnagyobb fegyvere a konkurenciaharcban a négykerék-kormányzás, de ez az extra csak a legdrágább modellben jár alapáron.
Adatlap
Modell
Motor | 1598 cm3 |
Teljesítmény | 130 LE/4000 1/min |
Nyomaték | 320 Nm/1750 1/min |
Gyorsulás (0-100 km/h) | 10,4 s |
Végsebesség | 205 km/h |
Fogyasztás (vegyes) | 3,9 l/100 km |
Listaár: | 9.190.000 Ft |
Ha a fekete tesztautó kiválóan eltalált formái mögé nézünk, egy konfliktusmentesen kialakított, olcsón gyártható, számos más modellből ismerős elemekből kialakított moduláris autóipari terméket látunk. Az 1,6 literes dízelmotor számos más modellben szerepelt már megelégedésünkre, Opelektől Nissanokig.
A futómű elöl MacPherson, hátul csatolt hosszlengőkaros. A műszeregység és a középkonzol is a Renault-építőkészletből származik, a tesztautóban a kisebbik érintőképernyős HMI-t és a kormány mögötti, változtatható virtuális műszeregységet megjelenítő TFT-kijelzőt csodálhattuk meg. A motorválasztékban a 160 és 130 lóerőre beállított 1,6-os motor mellett a 110 lóerős 1,5 literes dízel illetve az 1,6 literes turbós benzinmotor 150 vagy 200 lóerős változata szerepel. A benzinmotorok kizárólag hétfokozatú, duplakuplungos váltóval kaphatók, a 130 lovas dízelhez kézi váltó vagy hatfokozatú automata rendelhető, az erősebb dízel csak automatával, az 1,5-ös csak kézivel kapható a magyar árlista szerint.
Szolgáltatások
Egy korszerű középkategóriás európai modellben szinte kötelező már mindaz a sok-sok biztonsági és kényelmi felszerelés, amit a Renault is beszerel alapáron vagy felárért a Talismanba. Az automatikus táv/tompított fény-váltó, a sávelhagyás-jelző, a követőradaros sebességtartó, a táblafelismerő rendszer, a kulcsnélküli nyitás-indítás mind elvárható, inkább az a fura, hogy hiányzik pár divatos tétel, például az aktívan kormányzó sávtartó, a mátrix-LED fényszóró vagy az induktív telefontöltő az extralistáról. Utóbbi mondjuk kell a fenének, amikor USB-konnektorból négy darab is található az utastérben!
A HMI, az érintőképernyős menürendszer közepesen jól sikerült. Időnként el lehet tévedni benne és hiányzik néhány dedikált gomb a műszerfalról, de a navigáció programozása vagy egy mobiltelefon csatlakoztatása bárkinek megy, perceken belül, akár ismeri a Renault R-Link rendszerét, akár nem. Éjszaka nagyon hangulatos a zöldtől vörösig változtatható árnyalatú hangulatvilágítás, melynek – újabb elkapkodott tervezésről árulkodó jel – túlságosan vakító mennyezeti fényforrása külön kikapcsolható.
A beüléskor a sofőrt fogadó üdvözlő animáció is nagyon szépen sikerült, olyan remekül ragadja meg a kis kép a Talisman lényegét, a csodás formát, a szigorú pofát, hogy sok mindent megbocsát neki az ember még elindulás előtt:
Érdekes, a jobban sikerültek közül való a nem túlgondolt, a főbb információkat mindig biztosan jelző félig-virtuális műszeregység. Íme, az alapbeállítások anim-gifen, ECO-tól Sportig:
Vezetési élmény
Autózás közben a kézi váltós Talismanban a meghatározó a már említett, magasra helyezett, hosszú utakon járó, túl hosszú váltókar keserves használata. De még ha ezt figyelmen kívül is hagyjuk, akkor sem igazi driver’s car a kocsi, akárhova is tekergetjük az üzemmód-választó kapcsolót. A kormányzás komfort üzemmódban érzéketlen és túl lágy, sport üzemmódban még mindig érzéketlen, viszont kellemetlenül nehéz.
A fékezés karakterisztikája jellegzetes kisautósra sikeredett: kis erőre is túl nagyokat fékez az autó, a fékerő adagolása pontatlan. A futómű nem rossz, az úttartás még az összkerék-kormányzás nélkül is stabil (egyébként ez a különleges, a csúcskivitelben széria műszaki ínyencség az Intens-hez is megrendelhető, adaptív lengéscsillapítókkal együtt 600 ezer forintért). A kormány megrángatva enyhe billenésekkel, a kormánymozdításra kis tétovasággal reagálva vált irányt a Talisman. Autópályára való ez az autó, nyugis suhanásra kilométerek százain át, nem vitás.
A műszaki tartalom csúcspontja a motor. Az autó bő 14 mázsás tömegét még gyengébb, 130 lovas változatában is lelkesen húzza-vonja az 1,6 literes dízel. Fordulaton kissé elerőtlenedik, hiszen a 160 lóerős verziónak is kell tudnia nyújtani valami pluszt, de így is kiválóan el lehet autózni a Talismannal, városban is, sztrádán is. A számítógép tanúsága szerint 5,5 liter gázolaj elegendő volt a motornak száz kilométerre vegyes üzemben, sok szolid, 140 tempomatos autópályával. A valós méréssel, a tankolási bizonylatokat a futással összevetve sem érte el a hat litert a kocsi étvágya százon. Ami egy ekkora behemóttól kiváló eredmény.
Kinek ajánljuk?
Tehát a konklúzió újra: a Talisman akkor jó autó, ha nagyon olcsó vagy ha nagyon drága. A magam részéről ütős-vágós családinak alighanem megvárnám a kombit. Ha mégsem, akkor pedig a legnagyobb meglepetésemre a hatalmas Talismanhoz is rendelhető 110 lóerős, másfél literes régi dízellel is kiegyeznék, és alkudnék a szalonban orrvérzésig a 7,5 milliós árcédulájú, Life felszereltségű kocsira. A Skoda Superb 7,835 millióról indul 1,6 literes, 105 lóerős dízellel, a Ford Mondeo 8,13 millió a 120 lóerős 1,5 literes dízellel, a VW Passat 7,914 millió az 1.6TDI-vel, a kifutó Peugeot 508SW kombikasztnival, a 120 lóerős 1.6 HDI-vel listaáron 7 690 000 Ft, amiből egymilliót rögtön el is engednek.
Különben a legolcsóbb Talisman sem olyan nagyon fapados, van benne tempomat is, automata, kétzónás klíma is alapáron. El tudnék képzelni egy sokkal mezítlábasabb, ha tetszik, taxinak való kivitelt is. Reprezentálni való, szolid, de az unalmas Passat-Mondeo-Superb tengerből (egyelőre) kiemelkedő, látványos céges autónak, pláne, ha van rá keret, kiváló lehet a tudásához képest nagyon is versenyképes árú, motoros bőrüléses, BOSE-hifis, négykerék-kormányzásos Initiale Paris. Ezt, ha dízel, már kötelezően a 160 lóerősre húzott 1.6 dCi-vel kell megvenni, 11.110.000 forintért. És annak a kocsinak már inkább elhiszem, hogy ér 11 milliót, mint ennek a feketének, hogy megér tízet.
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|