Nemrég megírtuk, hogy az elmúlt években folyamatosan és radikálisan csökkent a rendőrök által kiszabott bírságok száma, ebből következően az éves bírságbevételek is, nagyrészt a régi traffipaxok kikopása miatt. A 160 mobil és a 365 fix készülék üzembe állításával jelentősen megugrik majd a bírságolás?
Közlekedési rendőrként nem foglalkozom vele, hogy mennyi bírságot szedünk be. Az én felelősségem, hogy az új készülékek által gyűjtött információk kezelésére elégséges-e az a létszám, amely ezzel foglalkozik. És úgy látjuk, hogy igen. Nem lesz érdemi ügyszámnövekedés.
Azt állítja, hogy az 525 szupertraffipax beállításával nem lesz több bírság éves szinten?
Így van! Azért is merem ezt állítani, mert hosszú tesztidőszak van mögöttünk. Elemeztünk, és azt tapasztaltuk, hogy nem lesz olyan mértékű növekedés, ami az ügyintézői létszám növekedését indokolná.
Az új készülékeken felül mennyi régebbi sebességmérő működik az országban? Egy sem. Minden korábban használtat leselejteztek? Igen. Évek óta egyre több a közlekedési baleset, folyamatosan nő a sérültek és a halottak száma az utakon. Egyértelműen közlekedésbiztonsági fejlesztésnek mondják a szupertraffikat, ezért kérdezem: ezt a trendet képesek lesznek megtörni? Ugye, azt mondja, nem lesz több bírság.
Az Európai Unió azért adott pénzt erre, mert befogadta a tanulmányunkat, amelyben leírtuk, hogy ezzel javítani lehet a közlekedés biztonságán. Én nagyon-nagyon szeretném, hogy elérje ezt a célt a rendszer, engem csak ez érdekel.
Ha megtörik a három éve indult trend, és a 2016-os esztendő végre kevesebb balesetet hoz, akkor pályáznak újabb pénzekre, újabb szupertraffipaxokért? Esetleg kérnek pénzt új készülékekre a költségvetéstől?
Az ideális nyilván a nulla baleset és a nulla halott, de ilyen sajnos soha nem lesz. Ha a készülékek elérik a kívánt célt, és csökken a balesetszám, akkor igen, lehet olyan következmény, hogy újabb készülékeket akarunk majd üzembe helyezni. A rendszer nyitott. Őszintén hiszem, hogy tudjuk teljesíteni a vállalásunkat az unió felé, és 2020-ra felére csökkentjük a közlekedési balesetben meghaltak számát. Ha ebben segít ez a rendszer, akkor lehet szó bővítésről.
Mit vállalt a magyar rendőrség, és hol áll a teljesítésben?
Az Európai Bizottság éppen a magyar elnökség idején, 2011. március 28-án tette közzé a 2020-ig meghatározott legfontosabb uniós közlekedéspolitikai feladatokat. A Fehér Könyvnek nevezett elvárásgyűjtemény a tagországokban használt járművek károsanyag-kibocsátásának mérséklését, vagy éppen a halálos balesetek számának csökkentését írja elő évről évre, és a 2020-as cél elérése érdekében időarányos számokat határoz meg minden esztendőre. A halálos balesetekkel és az utakon meghaltak számával kapcsolatban szimpatikus, de rendkívül ambiciózus a cél: “A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma (2010-hez képest – L. Cs.). Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében.” Nyilván az unió nélkül is csak ez lehet a rendőrség legfontosabb feladata, ám ha az időarányos teljesítést nézzük, ma már rosszul állunk. Miközben 2012-ben és 2013-ban az akkor még csökkenő baleseteknek hála az utakon meghaltak száma alatta volt az időarányos adatnak, a megfordult trend miatt 2015-ben már fölé került. (Lásd az alábbi grafikon lila csíkját.) 
Ugyanígy rosszul állunk időarányosan a balesetben megsérültek számát nézve is. 2016 fontos év lesz, nagy kérdőjel, hogy miként alakulnak a balesetes statisztikák.
Ha mégsem fordul a kocka, és 2016 még több balesetet hoz, mint a tavalyi év, akkor változtatnak azon a gyakorlaton, hogy leginkább a bírságokra fókuszálnak közlekedésbiztonsági fejlesztés címszó alatt?
Egy év után nehezen lehet majd pontosan megmondani, hogy milyen eredményeket ér el a rendszer. Még ha mondjuk nem is csökken a balesetszám, de tegyük föl, növekszik az övviselés aránya, akkor az is eredmény. Vagy azt látjuk a készülékek számai alapján, hogy csökken az átlagsebesség. Az is eredmény. Mert azt ugye senki nem vitatja, hogy ha csökken a sebesség, csökken a sérülésveszély? Ez nem egy csodaszer, ha az lenne, már sokan, sok országban megcsinálták volna. Sajnos a szabályszegések nagy része szándékos, mint az ittas vezetés vagy az öv hanyagolása.
Nézzük meg a 365 kamera elhelyezését. Számtalanszor elmondták, a police.hu-n most is ott vannak azok a mondatok, hogy a Véda beüzemelése után szinte nem marad balesetveszélyes kereszteződés az országban. Több hónapot csúsztak az indulással, idejük volt rá, végül sikerült megvalósítani ezt a tervet?
Volt pár olyan hely, ahol például felsővezetékek miatt nem tudtuk kihelyezni, pedig szerettük volna. De a legjobb tudásunk alapján helyeztük ki ezeket a készülékeket a rendelkezésre álló adatok és a fizikai környezet lehetőségei alapján.
Ha kiderül egy készülékről idővel, hogy még sincs túl sok haszna a közlekedésbiztonság szempontjából ott, ahová szerelték, ámde pár kilométerrel arrébb van egy nagyon balesetveszélyes kereszteződés, akkor átszerelik?
Ha balesetveszélyes egy kereszteződés, akkor azt az útkezelőnek kell átépíteni. Ha túl kockázatos, akkor oda inkább új készüléket szereltetnék, mert a most felrakottak leszerelése közel ugyanannyiba kerül, mint a telepítése. Azt viszont szeretném elmondani, hogy ha egy készüléknél nincs sok szabálysértés, akkor az lehet, hogy pont miatta van, és lehet, hogy ha leszerelnénk, romlana a helyzet.
Budapesten mennyi kockázatos kereszteződést tettek biztonságosabbá a Véda kamerái? A fővárosban 3 helyre szereltünk készülékeket.
Természetesen tudom, hogy csak hármat raktak fel, azért tettem fel ezt a kérdést, mert nem értem, hogy miért csak ennyi működik ott, ahol területarányosan a legtöbb jármű és a legtöbb baleset van?
Ne menjünk bele az uniós szabályozásba, mert nem az én szakterületem.
Azt mondja, hogy az EU miatt nem lehetett kamerákat telepíteni a belvárosba?
Ennél a pályázatnál az unió az uniós úthálózat biztonságosabbá tételére adta a pénzt. Némileg más lenne a készülékek térképe, ha hazai forrásból telepíthettünk volna.
Kompenzálják ezt a 160 mobil készülékkel?
Igen. Ha elszabadulna a pokol, akár az összeset Budapestre és Pest megyébe tudnánk rendelni.
Az eddig kiszabott bírságok hogyan oszlanak meg százalékosan? Körülbelül mennyi a gyorshajtás, piroson áthajtás, öv be nem csatolása, vasúti átjáró pirosán áthajtás, záróvonal-átlépés stb.? Nem tudom. Az év egészét nézve azonban nyilván vannak számításaik, elképzeléseik arra, hogy milyen arányok várhatók.
Nincsenek ilyen számításaink.
Egyetért azzal, hogy a kiszabott bírságok legnagyobb része változatlanul gyorshajtás lesz? Annak ellenére, hogy a készülékek összesen kilenc szabályszegést képesek dokumentálni.
Az eddigi tapasztalatok alapján nem nehéz megjósolni, hogy melyik szabályt szegik meg a leggyakrabban. A sebességhatár betartását.
A jármű milyen sebességénél büntet a rendszer az 50-es, a 90-es és a 130-as táblánál?
Amennyire a kollégák állítják.
Azt mondja, hogy az 50-es táblánál akár 51-től?
Nem, plusz-mínusz 3 km/óra kell legyen rajta, és ezt túl kell haladni.
Azaz 50-es táblánál minimum 54 km/órától bírságolnak.
Igen.
90-esnél 94-től, 130-nál 134-től?
Nem. 100 felett már három százalék, plusz egy km/óra a ráhagyás.
Mennyit kell fizetni, ha szabálytalankodás közben elkap a rendszer?
• Biztonsági öv nélküli autózásért: 10 000-20 000 Ft (városon belül/kívül) • Jelzőlámpa tilosán áthajtásért: 50 000 Ft • Vasúti átjárón tiltott áthajtásért: 60 000 Ft • Záróvonal átlépéséért: 30 000 Ft • Kötelező haladási irány megszegéséért: 50 000 Ft • Autópálya leállósávjában jogtalan megállásért: 50 000 Ft • Autópálya leállósávjában haladásért: 100 000 Ft • Buszsáv jogosulatlan használatáért: 30 000 Ft • Buszsávban haladásért: 30 000 Ft • Lejárt műszakival autózásért: 40 000, 50 000 vagy 60 000 Ft (attól függően, hogy 3, 6 vagy 12 hónapja járt le) A gyorshajtásért pedig az objektív felelősség hatálya alatt ennyi jár (azon kívül szabálysértési bírság): 
Eddig ugye a mobil készülékekről beszéltünk, azokat állítgathatják a kollégái. Mennyire vannak belőve a fix készülékek?
Ma be vannak állítva egy értékre, holnap egy másikra.
Melyik készülék milyen messziről képes érzékelni és rögzíteni a szabálysértést?
Vegyük ketté a választ. A mobil készülékek lézeresek, és 1,5 méterre vannak a föld felszínétől. Ezek 600-800 méterről is felismerik a gyorshajtást. A rendszámot nem ismerik fel ilyen távból, azt majd akkor, ha közelebb jön az autó.
A fix készülékek viszont radarosak.
Igen, és azok legalább 3 méter magasan vannak, így azok 50-100 méteren belül figyelik az autókat. Ami 100 méteren túl van, az nem látszik számukra.
Eddig a gyorshajtásról beszélt. Az öv nélküli vezetést milyen messziről képesek felismerni?
Ha a rendszámot nem látják 600-800 méterről, akkor az övhasználatot sem.
A rendszer képes büntetni a vasúti átjáróban piros jelzés ellenére sínekre hajtókat. Mennyi veszélyes átjáróhoz szereltek országszerte kamerákat?
Egyhez.
Egyhez?
Igen. Nem ez a jellemző szabályszegés.
Nem az ön asztala, de gyalázatosan rossz a rendőrség felderítési mutatója a lopott autóknál. Elvileg ebben is tud segíteni a rendszer. Hogyan ismeri fel a lopott autót?
Akkor ismeri fel, ha benne van a rendszáma a körözési rendszerben.
Tegyük fel, egy lopott autó elhajt a Véda kamerái alatt, ámde egy nem lopott autó rendszáma van rajta. Felismeri a rendszer, hogy ahhoz a rendszámhoz nem egy piros Skoda, hanem egy kék Ford tartozik?
Ha szabályosan közlekedik, akkor nem.
Az üzembe helyezés után vagyunk egy héttel. A rendszernek mely gyengéin módosítana, ha visszamehetne az időben?
Mi nem kész, dobozos terméket vásároltunk, a Véda folyamatos fejlesztés és változtatás eredménye. Nem voltak máshonnan átvehető tapasztalataink. Én nagyon szeretném, hogy elérje a kívánt eredményt, hogy javuljon a közlekedésbiztonság, és kevesebb legyen a baleset. Ha így lesz, és bízom benne, hogy így lesz, akkor akár más országok is átvehetik tőlünk ezt a rendszert.
Látta a bagóért árult állami autókat? Fotók és meghökkentő árak itt!
