Méregdrága hegyibringán hajtott át a milliomos

A közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk mai sztorijának főszereplői kétkerekűekkel közlekednek. Sándor hatvanas éveiben járó üzletemberként is megőrizte a chopperek iránti gyerekkori rajongását, ma is a legtöbb hétvégén a Harley-jával túrázik, míg a húszéves Györgyi szenvedélyes hegyikerékpáros. Azon a szeptemberi szombat reggelen mindkettőjüket a vénasszonyok nyara csábította a Mecsekbe. Fékezett, de mindhiába Mindketten hosszúra nyújtották a napot, hazafelé tartva az esti szürkületben akadtak össze az egyik környékbeli településen. Sándor igazi choppereshez illően a lakott területen belül is nyugisan, olyan 35-40 km/órával korzózott, amikor az egyik útkereszteződésében jobbról, egy alárendelt útról kezdett előtte a főútra kanyarodni Györgyi.  A bringás a kanyarodást követően az út jobb szélén közlekedett volna tovább, tehát a motorossal szemben. Sándor azonban sajnos késve észlelete a fiatal nőt, ezért hirtelen átvágott az út bal oldalára, fékezett ugyan, de az ütközést már képtelen volt elkerülni. Gyakorlatilag keresztül hajtott a szerencsétlen bringáson, akin a könyék-, és térdvédők nem túl sokat segítettek: Györgyi bal lába és a jobb karja is szilánkosra tört. Sándornak a térde horzsolódott le csupán. A Harley-hoz hasonlóan a méregdrága Trek kerékpárban is több százezer forintos kár keletkezett. Vádat emeltek a motoros ellen Györgyi kórházba szállítása után Sándor ellen közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indítottak eljárást. Védelmét a közlekedési ügyekre szakosodott Székely Ügyvédi Iroda látta el. A nyomozás során a motoros elmondta, hogy a 3,2 méteres út közepén haladt. A forgalom gyér volt, sem előtte, sem pedig mögötte, és még szemben sem közlekedett senki. Bevallotta azt is, hogy későn észlelte a kerékpárost, ezért próbált áttérni az út bal oldalára, emellett fékezett is, de azt is későn. Hozzátette, hogy a balra történő mozgása során a kerékpáros jobbra próbált kitérni, továbbá a biciklin sem első, pedig hátsó lámpát nem látott, ami a szürkületben nehezítette az észlelését. Az ügyben kirendelt szakértői számítások szerint a motor ütközési sebessége 15-18 km/óra lehetett, Györgyi körülbelül 10-12 km/órával tekert. Megállapította a szakértő azt is, hogy Sándor mintegy 75 méter távolságból észlelte a kikanyarodó kerékpárost, és nagyjából 45 méterre volt az útkereszteződéstől, amikor úgy ítélte meg, hogy a kerékpáros vele szembe fordul. Ebből következően kimondta: a motoros lassító fékezéssel könnyedén megállhatott volna. A baleset a helyszínelők mérései alapján kereszteződés előtt mintegy 12 méterrel történt. Az ügyészség szerint Sándor megszegte a KRESZ. 3. § (1) bekezdésének c) pontját, mert nem tett eleget általános balesetelhárítási kötelezettségének. Röviden: nem figyelt, nem vette észre időben a kerékpárost. Továbbá megszegte a KRESZ 25. § (2) bekezdését is a jobbra tartási kötelezettség elmulasztásával. A vád szerint a motorkerékpárosnak az úttest közepén haladását nem indokolta semmi.

Sándor a felmentését kérte A fentiek ellenére Sándor a bíróság előtt nem ismerte el a felelősségét. Ő és a védője arra hivatkozott, hogy balesettel okozati összefüggésbe hozható közlekedési szabályszegés nem állapítható meg. Tény, hogy a megengedett sebességet el nem érő tempóval közelítette meg a kereszteződést, és az is tény, hogy vele szemben a saját sávjában jött a kerékpáros. Az ütközést elkerülhette volna ugyan, ha a Harley balra kormányzásával egyidejűleg a kerékpáros nem jobbra fordítja a bringáját. De! A büntetőjogi felelősségét – hangsúlyozta az ügyvédje – „nem alapozhatja meg az, hogy a felismert veszélyhelyzet esetén nem az elhárítás legoptimálisabb módját választotta”. Sándor az utolsó szó jogán a felmentését kérte. Mi lett az ítélet? Ítéletének indoklásában a bíróság kimondta, hogy az észlelési távolság miatt Sándornak elegendő ideje lett volna a balra kanyarodó Györgyi észlelésére, „és az ennek megfelelő cselekvésre”. Szabályosan jobbra tartó közlekedés esetén a balesetet irányváltoztatás nélkül elkerülhette volna. A bíróság egyetértett az ügyész vádiratának azzal a pontjával is, hogy a motoros büntetőjogi felelősségét a KRESZ. 3. § (1) bekezdés c) pontjának, és a 25. § (2) bekezdésének megszegése alapozza meg: ebben szerepe van egyrészt a motorkerékpáros úttest közepén haladásának, másrészt, hogy a bringás észlelésekor szükségtelenül tért át a másik sávba, pont e kettő okozta az ütközést Györgyivel. Végül a bíróság Sándort bűnösnek nyilvánította közúti baleset okozása vétségében, de talán sokakat meglepő ítéletében ezért mindössze két évre próbára bocsátotta. A jogosítványát megtarthatta, motorozhat tovább.