Olvasónk Németországban vett, 2002-es Honda Jazzén bemutatjuk, milyen lépésekkel lehet forgalomba helyezni egy külföldről behozott használt autót. A regisztráció lefuthat négy nap alatt, de két hétig is tarthat. Akit az alább részletezett procedúra elborzaszt, 25-45 ezer forintért a komplett feladatot vizsgáztatással és hivataljárással ügyintézőre bízhatja, aki pár nap után hozza a rendszámot és a forgalmit a kocsira.
0. pont, eredetvizsgálat
2017. december 28-29-én kelt kormányzati iratokból derült ki, hogy a külföldről használtan behozott személyautókra is kötelező az eredetiségvizsgálat, ami eddig a hazai használt autók adásvételekor volt csak kényszer. Hatósági díja maradt 17 000, 18 500 vagy 20 000 Ft, a motor hengerűrtartalmától függően. Részletek itt. Ezt valamikor a forgalomba helyezés előtt kell elvégeztetni, tehát az okmányirodába (kormányablakba) menet már kelleni fog az igazolás az autó „tisztaságáról”, hogy azonosítói a vizsgálatot elvégző szerint nem mutatnak manipulálásra utaló jeleket.
1. Közlekedési felügyelet, vizsgaállomás
Először a jármű honosítását elvégző vizsgabázisra kell ellátogatni műszakivizsga-időpontot kérni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. Itt is kelleni fognak saját irataink és a használt autó külföldi papírjai meg a kétnyelvű adásvételi szerződés. A fővárosban a III. kerületi Mozaik utca 5. (elérhetőség itt) vagy a XIX. kerületi Vas Gereben utca 2-4. alatt oldható meg ez a feladat. Hivatalos nevük Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelőség. Időpontot kérni mindkét helyen hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óra között lehet, pénteken 8-tól 14 óráig, mindig a műszakvezetőtől. A vizsgáztatás H-Cs 6-22 óráig dübörög, még péntekenként is 6-18 óra között zajlanak a műszakik.
A következő vizsgaidőpont adódhat két-három nappal, de egy hétnél későbbre is. Ha eljön a nagy nap, már a vizsgaképes állapotú használt autóval kell megjelenni, tehát a rendszám nélküli autó mozgatását valahogy meg kell oldani. Szállíthatjuk trélerrel vagy vihetjük lábon P-rendszámmal. Rendszám nélküli autóval akkor sem vehetünk részt a forgalomban (nem mehetünk közútra), ha vontatjuk! Ez tilos, nagyon.
A műszaki vizsgán ellenőrzik többek között a közlekedésbiztonsági szempontból releváns funkciókat (világítás, kormányzás, fékek), a karosszéria állapotát (szélvédő, rozsda), olajfolyást keresnek és a számláló lefotózásával rögzítik a kilométeróra állását, ami idővel segíthet kiszűrni az óratekerőket. Persze a csaló kereskedők és magánemberek a vizsga előtt is szépíthetnek a futásteljesítményen. Ha van legalább 60 napra érvényes kinti vizsga az autón, az 8000 forintért honosítható. Ha lejárt műszakis használt autót hoztunk, akkor 22 800 forintért forgalomba helyezés előtti vizsgálat következik és utána jön a vizsga 16 290 forintért. Figyelni kell rá, hogy a pénztár nyitva tartási ideje szűkebb a vizsgáztatás idősávjánál és hogy csak készpénzben fizethetünk, legalábbis a Mozaik utcában.
Ezeket a német papírokat kell átadnia az eladónak: a forgalmi két részét (Zulassungsbescheinigung I-II) és a tulajdonjogot igazoló járműlevelet, a Fahrzeugbriefet
Ha minden rendben, két iratot kapunk: egy jármű műszaki adatlapot és egy műszaki vizsgálati bizonyítványt. Az eredménnyel megcélozhatjuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alkalmas kirendeltségeit. A műszaki adatlap V.9 pontját jól nézzük meg, mert az itt megállapított környezetvédelmi osztály lesz a regadó kiszabásának alapja és itt lehet reklamálni. Előfordul ugyanis, hogy a motort annak ellenére a rosszabb környezetvédelmi kategóriába sorolják, hogy paraméterei alapján megfelel a szigorúbb határértékeknek is. Tipikusan az 1998-2001 körül gyártott, a D3-as német normának megfelelő autók landolhatnak Euro 3-as helyett Euro 2-es, tehát 4-es kódszámmal jelölt kategóriában, ami növeli a regadó összegét. Költség: 8000 Ft (az érvényes német vizsga honosítása) vagy 16 290 Ft (friss vizsga két évre)
2. NAV, regisztrációs adó
A paksamétát egészítsük ki a vizsgán kapott két dokumentummal és irány a NAV egyik adó- és vámigazgatósága. Egy okmányirodai ügyintéző a fővárosi Száva utcát nem javasolta, „mert ott a nepperek húznak 80 sorszámot és aznap más nem kerül sorra”. Olvasónk találomra választotta a NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóságát a VI. kerületben, de mehetünk bármelyikbe. Mivel a netes időpontfoglalás a NAV oldalán erősen működésképtelen volt, az illető odament és végigülte az épp rövid sort. Közben kitöltötte a regisztrációs adatlapot, mert ami a NAV weboldaláról letölthető, az pár hete érvényét vesztette. Ide nagyjából két nap múlva kell visszajönni a regisztrációs adót kirovó határozatért. Ha szerencsénk van, a szakemberek helyben megállapítják az adótételt és a határozattal mehetünk befizetni a regadót. Az összeg nem lesz meglepetés, mert a környezetvédelmi besorolás alapján előre kiszámolható.
A bal oldali iratot kapjuk a NAV-tól, jobbra a regadó banki befizetésének igazolása
A regisztrációs adót ún. vámpénztárakban lehet befizetni, tehát bizonyos bankok pénztárában. Ilyen például az OTP V. kerület Deák Ferenc utca 7-9, VII. kerület Király utca 49 vagy az UniCredit Nagymező utca 44 és Teréz krt. 21 alatti fiókja az Oktogonnál, ahol olvasónk is járt. A regadó befizetésének van 1100 Ft banki költsége. Az átutalási igazolással vissza kell menni az adó mértékét megállapító hivatalba, ahol online igazolják a befizetést a forgalomba helyezést végző okmányirodák előtt, ami a rendszámozás feltétele. Elvileg az igazolás kiállítása után fél-egy órán belül látják a befizetés tényét a rendszámot kiadók, de a biztonság kedvéért vigyük magunkkal papíron a regadós iratot, hátha pont letérdel valami az országos szisztémában. Költség: 26 000 Ft (az eredetileg 260 000 forintos regadó az autó korából fakadó 90 százalékos avulással. Nem Euro 4-es és öblösebb motorú autókra ez sokkal nagyobb tétel, például egy E39-es BMW 528i-re 240-320 ezer Ft)
3. Okmányiroda, alias kormányablak
Közeledik a végkifejlet, már csak a kormányablak, leánykori nevén okmányiroda van hátra. Itt történik az autó forgalomba helyezése, itt fizetjük a vagyonszerzési illetéket a kocsi teljesítményétől és korától függően, valamint itt kapjuk a forgalmit, a rendszámot és a szélvédő jobb alsó sarkára ragasztandó regisztrációs matricát. A törzskönyv viszont a forgalomba helyezés után nagyjából három héttel érkezik postán. Ha elkallódik az értesítés és a törzskönyv nem jut el a tulajdonoshoz, az autó tulajdonjogát igazoló kártya a tulaj lakóhelye szerinti okmányirodában vehető át, nem ott, ahol a regisztrációt intéztük.
A saját személyi igazolványunkon, adószámunkon és lakcímkártyánkon felül szükséges dokumentumok: 1-kétnyelvű adásvételi szerződés (az internetről letölthető), 2-műszaki vizsgálati bizonyítvány, 3-a német forgalmi II. része (Zulassungsbescheinigung Teil II), 4-kötelező felelősségbiztosítás, 5-NAV-igazolás a regisztrációs adó befizetéséről, 6-német egynyelvű adásvételi, ami nem kell az ügyintézéshez, 7-jármű műszaki adatlap, amit a műsaki vizsgaállomáson állítanak ki. Ez a regadó megállapításának alapja, 8-német járműtörzskönyv (Fahrzeugbrief), 9-a német forgalmi I. része (Zulassungsbescheinigung Teil I)
Időpontot foglalni a 1818-as kormányzati vonalon a legegyszerűbb. Ne várjátok végig a menüt, kapcsolás után írjátok be, hogy 5 és máris egy kedves hölgy búg a kagylóba a vonal másik végén. Sajnos az ügyintézők szolgálatkészsége nincs arányban a telefonon vagy interneten foglalható időpontokkal. A kormányablakok egy része egyáltalán nem ad meg előre foglalható időpontokat, másutt hetekig nincs szabad hely. Április közepén hallottunk június 4-ei lehetőséget a hozzánk legközelebbi okmányirodába.
Szerencsére gépjármű-ügyintézést bármelyik hivatalban megoldhatjuk, ne ragaszkodjunk a lakhelyünk szerintihez. A fővárosban bőven van választék. Tudni kell, hogy a rendszámozáshoz szükség lesz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétére. Fontos, hogy ne aznap kössük meg a kötelező felelősségbiztosítást, amikor megyünk forgalomba helyezni az autót az okmányirodában. Az internetes biztosítási alkuszcégeknél kezdeményezett biztosítás a jelentkezés utáni naptól él csak, tehát ezt legalább egy nappal az okmányirodai látogatás előtt intézzük el. A kormányablaknál bankkártyával fizethetünk vagy a pénztárban készpénzzel is, csakhogy a pénztár nyitvatartási ideje nem igazodik a teljes irodáéhoz.
Az okmányirodák adják ki a rendszámot, a regisztrációs adós szélvédőmatricát és a forgalmi engedélyt. Ma már nincs plakett a rendszámon a vizsgáról
Ezzel meg is van minden, ami kell, itt kapjuk a rendszámot és vele egy zacskóban a regisztrációs matricát. A matricára nagyon vigyázzunk, mert ha elveszik, nem pótolják. Át kell rendszámozni az autót 8500+6000 forintért. Ha a sérült szélvédő miatt kell pótolni, azt csak a szélvédőből kivágott matricás üvegdarab bemutatásával lehet megoldani 1500 forintból. Költség: forgalmi engedély: 6000 Ft, törzskönyv: 6000 Ft, rendszám: 8500 Ft, vagyonszerzési illeték: 27 450 Ft (61 kW, 8 év feletti autó)
4. A fő buktató
Aki nem magánszemélytől, hanem kereskedésben vesz Németországban (vagy bárhol máshol külföldön) használt autót, készüljön fel egy torkos nagy kellemetlenségre az okmányirodában. Az egésznek az az alapja, hogy a német tulaj, Uschi ugyan eladja autóját a kereskedőnek, Hasszánnak, de Hasszán nem íratja a nevére a továbbértékesítésre vett kocsit, így az autó hivatalos papírjaiban a korábbi tulaj, Uschi szerepel.
Kint rendszám nélkül adják-veszik a használt autókat. A hazai forgalomba helyezésig itthon sem használható a kocsi. Idegen rendszámot rápattintani és úgy közlekedni őrültség, a jármű azonosítójának önkényes megváltoztatása súlyos tett
A magyar magánember viszont a kereskedőtől veszi meg a kocsit, az ő adásvételijében Hasszán lesz az eladó, nem Uschi. Ez így teljesen természetes és bevett, de itthon nem lesz jó. Az ügyintézők ugyanis azt követelik majd szerencsétlen magyar vevőn, hogy igazolja, miképp került az autó Uschitól Hasszánhoz.
Erre az egyik mód, ha kint a vásárláskor elkérjük az erre vonatkozó szerződést, lefordíttatjuk jó drágán az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával. Ennek ára leütésenként (betűk és szóközök) 5 Ft 70 fillértől 11 Ft 4 fillérig terjed a vállalás határidejétől függően. Az is jó, ha kint mindkét féllel iratunk egy kétnyelvű, német-magyar adásvételi szerződést, mert az okmányirodában erre szükségünk lesz. A szabályos megoldások megvalósíthatóságát nagy biztonsággal nullára adhatjuk. Azt nem tudni, miért fontos az Uschi és Hasszán közötti kapcsolat, ha két tanú igazolja a mi kétnyelvű adásvételi szerződésünkön, hogy az adott alvázszámú autót X pénzért megvásároltuk Hasszántól, tehát a miénk.
Magyar rendszámmal olvasónk első útja a kézi mosóba vezetett, hogy megszépüljön az utcán álló Honda
Véletlenül sem szeretnénk senkit magánokirat-hamisításra biztatni, ezért nem javasoljuk, hogy egy málnaszörp mellett a kanapén írjunk egy kétnyelvű adásvételit a német papírokban szereplő Uschi és a magyar tulaj között. Miért is tennénk ilyet? Pedig csábító, mert ezzel simán forgalomba lehet helyeztetni az autót, szemben az eredeti dokumentumokkal. Szerintetek hogyan oldotta fel a magyar hivatal abszurd és merőben életidegen elvárása és a valóság közötti ellentétet az a pár tízezer ember, aki kereskedésben vett használt autót hozott be az elmúlt években?
